Képaláírás: Óbudai temető: 32/1-V-103

Ismertető szöveg: Bendefy László, Benda, Bendefy-Benda mérnök, geológus, geodéta, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1972). A budapesti műegyetemen 1928-ban általános mérnöki, a budapesti tudományegyetemen 1929-ben geológus doktori diplomát szerzett. 1924-1929 között a szombathelyi Vas vármegyei múzeum ásvány-, kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte, és folytatta a korábban megszakadt baltavári őslénytani ásatást. 1928-tól a Pestmegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat mérnökeként dolgozott; a MÁV kútszakértőjeként (1929) bevezette a kutak rendszeres vízszintmérését. 1931-ben a Háromszögelő Hivatal mérnöke lett. A Pénzügyminisztériumban megszervezte a Jövedéki Mélykutatás kincstári bányászati ügyosztályt (1946), majd az Országos Felsőrendű Szintezés újjászervezése foglalkoztatta (1950-1958). A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek tudományos főmunkatársa (1959-1971), nyugdíjazása után szaktanácsadója volt. 1958-ban megkapta a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. A Magyarhoni Földtani Társulat szakosztályi alelnöke, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület t. örökös elnökségi tagja, a Geodéziai Bibliográfia főszerkesztője volt. Pályája kezdetén a földtan körébe vágó összefoglaló munkákat írt. Később a földmérés elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Római tanulmányútja során a Vatikán levéltárában a középkor keleti magyarjaira vonatkozó adatok után kutatott. Foglalkozott történeti kérdésekkel, beleértve a tudomány, a technika, a földrajzi felfedezések, a hazai folyószabályozások stb. történetét. Számos tanulmánya jelent meg. Munkásságát Lázár-deák emlékéremmel (1971) és Pro Urbe emlékéremmel ismerték el. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)