Képaláírás: Óbudai temető: 32/1-II-58

Ismertető szöveg: Máté Károly irodalom- és sajtótörténész. Édesapja uradalmi néptanító volt. Tanult Kajmádpusztán, Bátaszéken, a bonyhádi evangélikus főgimnáziumban, a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán, ahol a magyar tanítók Eötvös Alapja internátusának tagjaként magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred, majd a brassói 24. honvéd gyalogezred katonájaként - 1916 januárjától 1918 október végéig, az összeomlásig - 24 hónapot töltött a harctéren, tartalékos századosként szerelt le. 1918-tól 1923-ig a dombóvári királyi katolikus főgimnázium tanára és a Dombóvári Hírlap belső munkatársa. 1923-tól a Pozsonyból Pécsre menekült Erzsébet Tudományegyetem bölcsészkarán beosztott tanár, tanszéki könyvtáros. Bölcsészdoktorátust Pécsett szerzett 1925-ben. 1932-ben a pécsi, 1941-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán sajtótörténetből magántanár, 1947-től a budapesti egyetemen ny. rk. tanár. Részt vett Pécsett a Minerva c. folyóirat és a Tudományos Gyűjtemény c. könyvsorozat szerkesztésében. 1934-től a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda irodalmi igazgatója és a Magyar Könyvbarátok Diárium c. folyóiratának felelős szerkesztője volt. 1936-ban alapítója és alelnöke a Magyar Sajtótudományi Társaságnak és szerkesztette a Sajtótudományi Könyvtár c. sorozatot. Egyik fő szervezője volt a Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1940. szeptember 1-jén elindított Könyvet Erdélynek mozgalomnak. Alkotó ereje teljében váltották le a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda éléről. 1949-től a Tankönyvkiadó, 1952-től 1956-ig - nyugdíjazásáig - a Kartográfiai Vállalat szerkesztője. Nyugdíjasként 1956-tól 1962-ig A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának, 1962-től 1978-ig az Akadémiai Kiadó Lexikon szerkesztőségének munkatársa volt. Jelentős volt könyvkiadói munkája. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)