Képaláírás: Egy ganajtúró bogár.
Ismertető szöveg: A nagy ganéjtúró vagy nagy ganajtúró (Geotrupes stercorarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a csajkók (álganéjtúrók, Geotrupidae) családjához tartozó faj. Európa mérsékelt és északi területén Kelet-Szibériáig fordul elő. A rovar hossza 16-25 milliméter. Egy pár hártyás szárnya, a kitines fedőszárny alatt található. Hat lába van, közülük az első pár gereblyeszerűen recézett, a trágya ki- és elásására szolgál. Szájszerve rágó. Csápja széttárható tapogatólapokban végződik, melyek szétnyitása a trágyakeresés során növeli az ingerekre érzékeny felületet. A bogár színezete fényes fekete, oldala kékesen és zöldesen csillog, testalja fémes kék vagy zöld. A nagy ganéjtúró magányosan vagy párban él. Tápláléka trágya és rothadó szerves anyagok. E rovar faj a trágyából, trágyagolyót készít, amelybe petéit rakja vagy csak egyszerűen táplálék készletet biztosít magának. A ganéjtúró hátrafelé haladva hajtja az összedöngölt trágyagolyót. Elülső lábával hátrafelé halad és hátsó lábával úgy tolja a trágyagolyót, akár egy apró, meglódult talicskát. E fajt sok rovarevő állat és róka fogyasztja szívesen. Egy atka-faj is képes átszúrni kitin-páncélját, hogy véréhez jusson. A nagy ganéjtúró körülbelül 18 hónapig él. Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak kora nyárra esik. Egy ivadékkamrában 3-6 petét rak a nőstény. Az ivadékkamra 60 centiméter mély is lehet. A lárvastádium 9 hónapig tart.
(Forrás: Wikipédia)
|