Képaláírás: Vajszínű ördögszem egy barnás virágcincérrel.

Ismertető szöveg: A vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) a loncfélék (Caprifoliaceae) családjának mácsonyafélék (Dipsaceae) nemzetségcsoportjába, annak ördögszem (Scabiosa) nemzetségébe tartozó növényfaj. Dél- és Közép-Európa sziklagyepein, száraz rétjein, cserjésein, homok- és löszpusztáin fordul elő. Magyarországon közönséges növény. Felálló, vékony, hengeres, alig vagy nem elágazó szárú, 20-60 cm magas, lágy szárú, évelő növény. Finoman molyhos. Mélyre hatoló gyökerei, erős gyöktörzse, vékony szeletekre redukálódott levelei miatt jól tűri a szárazságot. Alsó szárlevelei és tőlevelei fűrészes szélűek, lándzsa alakúak, a felső szárlevelek vékony szeletekre kétszeresen szárnyasan szeldeltek, amitől úgy tűnik, mintha a száron keskeny, szálas levelek ülnének. Július-szeptember között virágzik. Halványsárga vagy krémszínű virágai a szár csúcsán lapult, 1,5-3,5 cm átmérőjű fejecskevirágzatot alkotnak, ami a fészkesek virágzatára emlékeztet. A szélső virágok mintegy kétszer hosszabbak a belsőknél. A párta ötcimpájú, a csésze sertéi vörösesbarnák, a lándzsás-hegyes murvalevelek nem nyúlnak túl a virágzaton. A magház alsó állású. A megporzást méhek, poszméhek és zengőlegyek, kisebb mértékben egyéb rovarok végzik. Termése hengeres kaszattermés, a szél terjeszti. (Forrás: Wikipédia)

A barnás virágcincér (Pseudovadonia livida) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a cincérfélék (Cerambycidae) családjához tartozó faj. Egész Európában, a síkságoktól a magashegységekig honos. Rendszeresen előfordul és gyakori, olykor kis területeken nagy egyedszámban jelenik meg. A barnás virágcincér 0,6-1 centiméter hosszú. Sárgásbarna szárnyfedőiről, tojásdad, erősen boltozatos, ívelt oldalú előhátáról jól felismerhető. Teste fekete, szőrzete sárgás. Csápja vastag. A barnás virágcincér virágos rétek és erdők közelében él. A bogarak fészkesvirágú növényeken, főleg cickafarkon (Achillea) virágport és nektárt fogyasztanak. A lárvák a fák rostjaival táplálkoznak. A középbelük elülső végén levő redők sejtjeiben élesztőszerű szimbiotikus mikroorganizmusok találhatók, melyek a farostok megemésztését és felhasználását teszik lehetővé a lárvák számára. A barnás virágcincér júliustól augusztusig repül. A nőstények különleges kialakítású tojócsövükkel a humuszrétegbe vagy a föld felszíne alatt fekvő ágrésekbe rakják petéiket. Fontos követelmény, hogy az aljzat száraz és meleg legyen. A lárvák sohasem hagyják el a talajt, 2-6 centiméter mélységben tartózkodnak. A második év őszén bábbölcsőt készítenek, amelyben áttelelnek. Bebábozódásukra csak tavasszal kerül sor. A bogarak mintegy 2 hét múlva bújnak ki a bábból. Teljes színezetüket további 8-10 nap múlva nyerik el. (Forrás: Wikipédia)