Normál kép: 1243494413.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1243494413_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége. Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.

Ismertető szöveg: A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Betelepítették a következő területekre is: Izland, Feröer, Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság. Természetétől fogva vándormadár, télen 1000 km-nél többet is megtehet, hogy Európa enyhébb területein teleljen. A parkokba betelepített példányai gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig van, aki eteti őket. Egykor a mocsarakban és vizekben gazdag Közép-Európában mindenütt honos lehetett, de mivel vadászattal és tojásgyűjtéssel könnyű kiirtani, az ember valószínűleg már korán visszaszorította, és feltehetőleg csak Észak-Európa járhatatlan mocsaraiban maradt fenn. Az elmúlt évszázadokban ismét telepítettek hattyúkat a parkok halastavaira, ma a tavak díszét képezik. A hattyú álló vagy lassan folyó vizeken költ, gazdag táplálékforrásokra van szüksége vízinövények vagy etetés formájában. Egyike a legnagyobb röpképes madaraknak, testhossza 145-160 centiméter, szárnya fesztávolsága 208-238 centiméteres, a hím testtömege 9-14 kilogramm, a tojó kisebb 7-11 kilogram közötti. Tollazata tiszta fehér. Szeme barna, csőre vörös, nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába barnásfekete vagy tiszta fekete, nagy széles úszóhártyával ellátottak.A bütyök a hímnél jobban fejlett, mint a tojónál. Repüléskor evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak. Tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával mélyről tépi táplálékát, ahol a récék már nem jelentenek konkurenciát. A bütykös hattyú akár 50 évig is elél, de csak kevesen érik meg a 7 évnél idősebb kort. Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. Monogámiában él. A hattyúpár hűséges költőterületéhez, körülbelül a hóolvadástói kezdve elűzi a többi hattyút területéről. A költési időszak márciustól júniusig tart. A fészket csak a tojó építi, növényi részeket szaggat le, és ezeket maga mögé teszi. Ezt az egyszerű mozdulatot többször megismételve végül nagy halom alakul ki. A tojó a fészekalj felének lerakásakor kezd kotlani. A hím a fészek közelében őrködik. Sekély tavak nádasainak szélén, nádszálakból és gyékényből rakott kupacra rakja 6-8 szennyesfehér vagy szennyes halványzöld tojását. 34-38 napig költ, fiókái fél fészekhagyók. A fiókákat mindkét szülő vezeti, a pár rendszeresen a hátára is veszi őket. A kis bütykös hattyúk 3-4 hónapos korban válnak önállóvá, de még egy éven keresztül a szülők közelében maradnak. A vadhattyúfiókák szürke pelyhesek, a tenyésztett fajták fiókái viszont fehérek, vagy részben fehérek, részben szürkék. A vadhattyúk fiatalkori tollazata is szürke. Csak a következő vedlés után lesznek fehérek és egyidejűleg ivarérettek. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Magyarországon nem védett. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page