Ismertető szöveg: Az uszkár FCI által elismert, francia kutyafajta. Az eredetileg nagy termetű uszkárt vízből való apportírozásra és vadászatra tenyésztették ki, de voltak apróbb változatai is, ezek az európai nemesi családok kedvelt háziállataik lettek. Az első olyan festmények és feljegyzések, amelyek a mai uszkárhoz nagyon hasonló kutyafajtát örökítenek meg, a 16. század elejéről származnak. Jellegzetes, oroszlánosra nyírt bundája az úszást tette könnyebbé, a meghagyott pomponok az érzékeny ízületeket védték a hidegtől. A fajta a 18. században már nem csupán vadászkutyaként, hanem ölebként is igen elterjedt volt. Szinte minden európai és amerikai cirkuszban felléptek vele, különféle mutatványokra volt képes. A mai uszkár a 19. század elejére már teljesen kialakult és ekkor támadt fel az emberek érdeklődése a fajtatiszta kutyák iránt is. Megszervezték az első kutyakiállításokat, létrejöttek az első klubegyesülések. Angliában önálló fajtaként 1876-ban ismerték el. Az uszkár méretét tekintve lehet: ÓRIÁS (45-62 cm), KÖZÉP (35-45 cm), TÖRPE (28-35 cm) és TOY (28 cm alatt, 25 cm az ideális). Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában csak három méretet különítenek el: STANDARD, MINIATURE és TOY. Az uszkár méretétől függetlenül élénk, kíváncsi, rendkívül tanulékony, egy igazi tehetség. Hatféle színváltozatban - fekete, fehér, barna, ezüstszürke, apricot, vörös - jelenik meg a kiállításokon, de számos más színben is tenyésztik. A fajta egyik alapvető ismertetőjegye a dús, göndör szőrzet, melynek nyírását szakképzett kutyakozmetikusok vagy gyakorlott gazdik is elvégezhetik (kb. 6-8 hetente). Manapság az uszkárt társállatként tartják, igazi családtag válik belőle. (Forrás: Wikipédia)