Ismertető szöveg: A sarki csér (Sterna paradisaea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj. Nyár végén a madár útra kel, és az Északi-Jeges-tengertől, a partok mentén az Antarktiszra repül. Rajta kívül bolygónk egyetlen vándormadara sem képes ezt a 20,000 km-es utat megtenni. A Déli-sarkról nyár végén azután a sarki csérek ismételten felkerekednek, és visszafelé is megteszik ezt az utat. Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ, Az északi sarkvidékről, a déli sarkvidékig vándorol, általában a szárazföld vonalát követi. Tenger- és folyópartoknál, tundrákon lévő tavaknál fészkel, az év többi részét a tenger fölött tölti. Átlagos testhossza 33-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-85 centiméteres, testtömege 75-85 gramm. Feje teteje (sapkája) fekete, a csőre és lába élénk piros. Egész megjelenése a Közép-Európában elterjedt küszvágó csérhez rendkívül hasonló, attól terepen igen nehéz megkülönböztetni. Elkülönítő bélyege rövid lába, a csőre hegyéről hiányzó fekete szín. Röptében hosszabb farka és a szárny hegyének határozott fekete szegése különbözteti meg a küszvágó csértől. Halakkal táplálkozik, melyet zuhanó repüléssel a vízbe vetődve, 1-6 méter mélyen is megfog. Keskeny szárnya és villás farka ideális repülővé teszi. Nagy telepekben költ, a fészkét sekély talajgödörben alakítja ki , melyet rendszerint kis kagylóhéjakkal bélel ki. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyek 20-24 nap múlva kelnek ki. A világon a leghosszabb vonulási utat bejáró madárfaja. Az északi sarkvidék peremén fekvő fészkelőhelyeiről az Antarktisz körüli vizekre vonul telelni. A vonulás során a tengerek és óceánok felett repül, az európai kontinens belsejébe csak ritkán jut el. Magyarországon ritka vendég, csak kóborló példányok fordulnak elő, amelyek valószínűleg a folyóvölgyeket követve jutnak el nagyobb tavainkhoz. Leggyakrabban a Fertő mellett Mekszikópusztán figyelték meg. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)