Ismertető szöveg: Az uráli bagoly (Strix uralensis) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartózó faj. Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. Közép-Európa hegységeiben Strix uralensis macroura alfaj a fő elterjedéstől izoláltan él. Elterjedt faj a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben. Magyarországon főként a Zempléni-hegység bükköseiben fészkel rendszeresen, de olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ. Megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb, az uhunál kisebb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Feje kerek, arca szürkésbarna, csőre sárga vagy narancsszínű, szemei feketék. Farka hosszú ék alakban végződik, keresztcsíkozott. Szárnyai lekerekítettek. Röpte erőteljes, kissé emlékeztet az egerészölyv röptére. A hím és a tojó hasonlóak. Hossza: 50-59 cm, szárnyterpesztése: hím 115 cm, tojó 125 cm. Testtömeg: hím 540-730 g, tojó 720-1200 g. Nagyobb faodvakban vagy ragadozómadarak elhagyott fészkein költ, és nagyméretű mesterséges fészekodvakban is megtelepíthető. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27-34 nap kotlás után kelnek ki. Kb. 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek. Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, és erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. Rágcsálókkal és madarakkal táplálkozik. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)