Ismertető szöveg: Báró reventlowi Kaas Ivor publicista, politikus. Apai ágon dán eredetű volt. Atyja, Kaas Ede báró, mint a Walmoden lovasezred főhadnagya jött hazánkba, ahol megismerte és nőül vette Ivánka Idát. Felesége kedvéért otthagyta az osztrák hadsereget és Magyarországon telepedtek le. Ivor a Hont vármegyei Lontón született, középiskoláit 1853-59 között Pozsonyban és Szarvason végezte. 186. márciusában a Táncsics Mihály vezetése alatt álló osztrákellenes egyetemi diákszervezkedés néhány más részvevőjével együtt elfogták, 7 hónapot börtönben töltött. Ezután 1863-ig a pesti egyetemen jogot hallgatott; ekkor Amszterdamba ment bankárnak s itt 1865 januárig maradt; 1866-ban visszatért hazájába s a Hon, később pedig a Hazánk szerkesztőségébe lépett. 1868 őszén előbb Kelet-Ázsiába utazott, ahol meglátogatta, Sziámot, Kínát, Japánt, majd Fokföldet és Észak-Amerikát. 1870 februárjában visszatért és egy évig Andrássy Gyula gróf mellett volt fogalmazó; 1871-ben a Reform szerkesztőségébe lépett, később a Budapesti Hírlap és 1875-94 között a Pesti Napló főmunkatársa lett. Szerzőként közreműködött a Magyar Korona című napi-, majd hetilapban is. 1894-től a Budapesti Hírlap, 1903-tól az Alkotmány munkatársa. 1875-től kezdve több alkalommal is országgyűlési képviselő volt; az 1875-78. évi országgyűlésen a hátszegi, az 1888-92. közötti országgyűlési ciklusban a fővárosi IV. kerületét (Belváros) képviselte. 1875 és 1876 között a Szabadelvű Párt tagja volt, majd annak ellenzékéhez csatlakozott. Előbb Apponyi Albert Mérsékelt Ellenzékének (1891-től Nemzeti Párt) volt híve, a második Wekerle-kormány 1890-es évek eleji egyházpolitikai reformjai hatására pedig alapító tagja lett a Katolikus Néppártnak. E párt programja alapján választották országgyűlési képviselővé Zsámbokréten egy 1903-as időközi választáson, majd másodszor az 1905-ös általános választásokon is. Az 1905-ben győztes szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának, illetve a Petőfi Társaságnak is tagja volt. (Forrás: Wikipédia)