Ismertető szöveg: Molnár János egyházi író, politikus. Az országgyűlési néppárt nagy tekintélyű tagja és volt elnöke. Miután a gimnáziumot és teológiai tanulmányait Esztergomban elvégezte, 1872-ben áldozárrá szenteltetett fel és Esztergomban lett segédlelkész. 1880-ban esztergomi, 1881-ben pedig komáromi plébánossá neveztetett ki, két évre rá pedig apát lett. 1894-ben pápai prelátussá nevezte ki XIII. Leo, 1903 óta pedig esztergomi kanonok volt. Az egyházi irodalom terén a Sacré Coeur apáca szerzet történetének összeállításával vált ki, de irodalmilag működött egyéb téren is, különösen Emlékeim Belgium-, Anglia- és Hollandiából című útleírásával és sok politikai tendenciájú röpiratával. A politikában 1890-ben játszott először nagyobb szerepet, amikor huszonhat esetben emeltek vádat ellene a Csáky-féle elkeresztelési rendelet áthágása miatt. A néppártnak megalakulása óta egyik zászlóvivője, egyideig elnöke volt és e párt központi irodájának vezetője. A képviselőházban 1896 óta képviselte a Sopron megyei eszterházai választókerületet.