Képaláírás: Kéziratos előszó Berzeviczy Gergelynek a magyarországi parasztság helyzetéről és jelleméről (De conditione et indole rusticorum in Hungaria) írt, a cenzúra által elnyomott munkájában.
(Országos Széchenyi-Könyvtár.)

Ismertető szöveg: Berzeviczy munkája kéziratos másolatokban terjedt el az érdeklődők körében, miután kinyomatására a szerző a cenzor tilalma ellenére nem vállalkozott. 1808-ban Máriássy József Berzeviczy megkérdezése nélkül Lőcsén kinyomatta, de címlap és előszó nélkül. A példányok nem kerültek forgalomba, de egy a Nemzeti Múzeumba is eljutott. Ehhez van illesztve az itt hasonmásban látható kéziratos előszó, amely nem Berzeviczy kézirása ugyan, azonban kétségkívül tőle származik és a munka történetét megvilágosítja.
A LATIN SZÖVEG FORDÍTÁSA
Üdv az olvasónak!
E munkácska címe: "A parasztság helyzete és jelleme Magyarországon", hiányzik. A munkácskát Berzeviczy Gergely írta 1804-ben, és azt ki akarta nyomatni. De mikor a könyvvizsgáló kijelentette, hogy ezt a könyvecskét a magas magyar udvari kancellária tüzetes vizsgálata alá kell bocsátani, elállott tervétől, s a munkácskát emlékezet okáért a Széchenyi Nemzeti Könyvtárban helyezte el. A kézirat sok kézen megfordult, s többen lemásolták, és így megtörtént, hogy kivonata Németország néhány folyóiratában megjelent.
Máriássy József is megkapta ezt a kéziratot, aki azt, teljes magyar nemesi jogon, könyvvizsgálat nélkül, saját költségén és veszélyére kinyomtatta. Más értekezéseket is kinyomatott könyvvizsgálat nélkül, így Galiciáról és Lodomériáról, a XIII. szepesi városról. Ezért Szepes vármegyében tiszti keresetet indítottak ellene, a könyvnyomtató pedig három napra fogságba került. Kérdéses volt, hogy milyen alapon indítsák meg a tiszti keresetet, mert a könyvvizsgálatról és a könyvek kinyomásáról nincs törvény, a helytartótanács vagy kancellária leiratai pedig, úgy látszott, jogszerinti törvényes alapul alig szolgálhatnak. Máriássy József azt vitatta, hogy neki mint magyar nemesnek joga volt a munkácskát saját felelősségére és költségén kinyomatni, és serényen készült a védekezésre, amit annál hatásosabbá kívánt tenni, mert a munkában magyar nemes szállott síkra előkelően és nagylelkűen az adózókért. Mikor azonban ebben az ügyben Pestre utazott, baleset következtében hirtelen és váratlanul meghalt, a kocsi, amelyen utazott, Kerepesnél felborult.
Ámbár a munkácska már ki volt nyomva, a címe még hiányzott. A munkát ugyanis szerző, Berzeviczy Gergely tudta nélkül nyomatta ki Máriássy József, a címlapot azonban mégsem akarta a szerző tudtán kívül megcsináltatni, s mikor ezt kevéssel halála előtt a szerzővel közölte először szemrehányásban részesült önkényes eljárásáért, utóbb azonban abban állapodtak meg, hogy a címlapon Berzeviczy Gergely legyen szerzőként feltüntetve, azzal, hogy a munkát Máriássy József a saját elhatározásából nyomatta ki. Az utóbbi elhalálozása következtében a cím kinyomása elmaradt s ezért címlap nélkül kerül az olvasó szeme elé.