Képaláírás: Kerepesi temető: 33-1-1 [szobrász: Pásztor János]

Ismertető szöveg: Pásztor János szobrász, az akadémizmus képviselője. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos tanítványa volt. Első nagyobb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál-emlékmű két mellékalakja. 1903-ban ösztöndíjjal beiratkozott a párizsi Julian Akadémiára. 1905-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. Itt mintázta Búcsúzkodás c. szobrát, mely a népi tárgyú zsánerszobrászat jellegzetes darabja. 1910-ben Budapestre költözött. Gyűjteményes kiállításai voltak 1911-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1930-ban. 1920-ban állami kis aranyérmet, 1922-ben nagy aranyérmet, 1929-ben a barcelonai világkiállítás nagydíját nyerte. Bombatámadás áldozata lett. Mintázott női aktszobrokat (Elűtzött, Primavera stb.), portrékat (Beethoven, Munkácsy), síremléket (Bartha Károly). 1930 - 40 között számos emlékművet készített (Gvadányi, Csokonai stb.), melyek közül kiemelkedik a Bécsi kapu téri Kazinczy-emlékmű nemesen formált nőalakja. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrában (Bp., Kossuth tér) az akadémikus emlékműszobrászat barokkos tendenciája helyett klasszicizáló törekvések érvényesülnek. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)