Képaláírás: Gróf Károlyi György.
(A család birtokában levő festmény után.)

Ismertető szöveg: Nagykárolyi gróf Károlyi György Károly József János Baptist főispán, politikus, mecénás, az MTA tagja. Széchenyi István és Wesselényi Miklós mellett a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt. Ifjúkorában egy ideig a császári seregben szolgált. Itt ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, aki úgyszintén a hadseregnél teljesített szolgálatot. Baráti kapcsolatot alakítottak ki; Károly György utóbb Széchenyi útitársaként elkísérte őt a gróf több nyugat-európai utazására is. 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Akadémia igazgató és tiszteleti tagja volt. 1830 körül a reformmozgalom támogatója Szatmár vármegyében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik alapítója, elnöke 1839-ben. 1839-től az országgyűléseken a sógora, Batthyány Lajos által vezetett mérsékelt főrendi ellenzék tagja. 1841-től Békés vármegye főispánja. A Maros szabályozásának királyi biztosa. 1848-ban Szatmár vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. 1849-ben Kossuth Lajost üdvözölte Pestre bevonulásakor, bár a trónfosztást helytelenítette. A szabadságharc bukása után rövid fogságot szenvedett. Szabadulása után birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírűek voltak. 1854-ben megvásárolta a mintegy 27 helység határára kiterjedő debrői uradalmat, melyhez Parád is tartozott. 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alakított belőle. Halála után a hitbizomány elsőszülött fiára, Gyulára szállt. 1867-ben ismét Szatmár vármegye főispánja, később koronaőr, főudvarmester lett. Ő építtette a pesti Károlyi-palotát, ahol a Károlyi család levéltárát is őrizték. Ezenkívül az ő parancsára készült el a grófi család kaplonyi díszes temploma és családi sírboltja is. (Forrás: Wikipédia)