Normál kép: eleink_daranyi_i.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: eleink_daranyi_i_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Tass, Református temető

Ismertető szöveg: Darányi Ignác ügyvéd, jószágigazgató, gazdasági író. Tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte. Előbb ügyvédi oklevelet, majd a keszthelyi Georgikonban gazdasági képesítést szerzett. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) titkáraként kezdte közpályáját, ugyanakkor táblai jegyző volt. 1843-ban Kossuth fellépésére Pozsonyba ment, s a Pesti Hírlap országgyűlési tudósítója lett. 1844-től gróf Teleki József gyermekei birtokának igazgatója. 1848-ban Klauzál Gábortól kormánybiztosi megbízást kapott. 1849-ben nemzetőrkapitány. 1850-ben visszavonult Budára. Érdemeket szerzett a fásítás, a futóhomok megkötése és mint a Szolnok-Csongrád jobb parti ármentesítő társulat h. elnöke, az ármentesítés körül. Mint szakíró a mezőgazdaság külterjes alapokon történő fejlesztése mellett foglalt állást. Támogatta a régi Buda magyarosítását. 1877-ben nemességet kapott. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)



Darányi Ignác agrárpolitikus, nagybirtokos, földművelésügyi miniszter, az MTA t, tagja (1909). Jogi tanulmányainak elvégzése után ügyvéd, 1875-ben az országos ügyvédvizsgáló bizottság tagja, 1876-ban a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, 1878-ban a Tiszavölgyi Társulat központi bizottsága titkára és előadója lett. 1881-től szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő. 1895-ben a képviselőház alelnöke, 1895. nov. 2-tól 1903. nov. 3-ig földművelésügyi miniszter. 1904-ben az Országos Magyar Gazda Szövetség elnökévé választották. Kilépett a Szabadelvű Pártból és a disszidensek, majd az Alkotmánypárt elnöke lett. 1906. ápr. 8-tól 1910. jan. 17-ig: ismét földművelésügyi miniszter, a koalíció bukása után pártonkívüli. Nevéhez fűződik az 1897-i földmunkás sztrájkmozgalom kegyetlen letörése, az 1898-i és az 1907-i ún. cselédtörvények. A nagybirtokos érdekek képviselőjeként szorgalmazta és törvényhozásilag is előmozdította a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás belterjessé tételét. Előmozdította a Mezőgazdasági Múzeum és az Ampelológiai Intézet létesítését, a Földtani Intézet új palotájának felépítését. 1918-tól nem vett részt a politikai életben. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page