Normál kép: eleink_magyari_z.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: eleink_magyari_z_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Tata, Környei úti temető: fali sírbolt a 12. és a 14. parcella között

Ismertető szöveg: Magyary Zoltán egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője. Katonatiszti családban született. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerzett. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárta a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1918/1919-es tanévben meghívott előadó volt a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán. 1927-ben magántanári habilitációt szerzett. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, majd nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1931-ben Közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kapott. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. 1933-ban előadást tartott az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Bécsben. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított/vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angol, francia és német nyelven igen magas szinten beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás). Több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, az első három nyelven monográfiái is. 1936-ban főelőadó volt a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Varsóban. Az 1937/1938-as tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem dékánja volt. 1936-1938 között munkatársaival és tanítványaival a tatai járás tudományos vizsgálatát végezte. Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöztek. 1945. március 24-én - az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására - az önkéntes halált választották. (Forrás: Wikipédia)



Techert Margit (Magyary Zoltánné) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár. Jómódú középosztályi családból származik. Tanulmányait a Budapesti Egyetem bölcsészkarán végezte 1918-1923 között. 1925-ben egy fél évig a louvaini egyetemen, 1926-1927-ben pedig a párizsi Sorbonne-on tanult; később doktori fokozatot is szerez. Egyetemi tanulmányait követően könyvtárosként, majd minisztériumi tisztviselőként helyezkedik el. 1924-1927-ben a budapesti Erzsébet Nőiskola tanárképzőjének franciatanára. 1932-től tanít Szegeden, ahol 1933-1940 között a Bartók György által vezetett filozófia tanszéken az Arisztotelesz utáni görög filozófia története című tárgy magántanára. 1941-től Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen magántanár.[1][2] Férjével, Magyary Zoltánnal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én - az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására - az önkéntes halált választották. A tatai Környei úti temetőben lévő sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott, ennek eredményeként jelent meg 1934-ben A hellén újplatonizmus története című műve a Tudományos Akadémia Filozófiai Könyvtárának sorozatában. Lefordította Plótinosz A szépről és jóról (Budapest, 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Budapest, 1944) című munkáit. Magyarországon harmadik nőként lett egyetemi magántanár. Élénk tudományos közéleti tevékenységet is kifejtett: szervezeteket szervezett, folyóiratokat szerkesztett, sokat publikált. A diplomás nők helyzete Magyarországon című cikke például a Magyar Szemle 1938-as májusi számában jelent meg és az egyetemet végzett nők helyzetét és a nők továbbtanulásának társadalmi hatását vizsgálta Számos külföldi tudományos ösztöndíjat is elnyert. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page