Ismertető szöveg: Petzelt József honvédtiszt, hadmérnök, egyetemi tanár. Ausztriában született, de már öt évesen Székesfehérváron nevelkedett. 1823-tól 1841-ig katona volt a tüzérségnél. Az olmützi hadapródiskola tanára volt, gyalogsági főhadnagy. Közben filozófiát is tanult. 1825-ben okleveles mérnök lett, majd öt év múlva doktorrá avatta a Magyar Királyi Tudományegyetem. Ezután Varasd vármegye táblabírájának választották meg. Könyvet írt a hadi-zsilipekről. 1841-ben az uralkodó kinevezte a pesti Mérnöki Intézet gyakorlati mértan, földmérés és vízépítészet tanárává, ahol Petzelt megújította a képzést: gyakorlati oktatást szervezett. A terepmunkát, térképkészítést, víz- és földmérési munkákat gyakoroltatta a diákjaival. Egyetemi előadásait tanítványai lejegyzetelték és nyomtatásban is kiadták. 1848 júniusában belépett a nemzetőrségbe, tiszti rendfokozatot kapott, ő lett a tüzérség parancsnoka. Kiválóan megszervezte az első Magyar Hadi Főtanodát és elvállalta vezetését. Hatalmas érdemeket szerzett a szabadságharc alatt a katonai oktatás megszervezésében. A harcok leverése után Szentendrére költözött, felfüggesztették és a fizetését is elvették, megpróbált földmérésből megélni. 1850. augusztusában megbetegedett és ideglázban elhunyt, a városban temették el, ma a köztemetőben nyugszik. Mint az első magyar mérnökképzés tudósát, tanárát, professzorát, a térképészet, földmérés nagyját, a szabadságharc szervezőjét tartja számon az utókor. 1988-tól nevét felvette egy szentendrei szakközép- és szakiskola. (Forrás: Wikipédia)