Képaláírás: Karácsony Sándor (1891-1952) pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár emléktáblája az egykori Magyar Királyi Állami Zrínyi Miklós Reálgimnázium (ma: Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara) falán, ahol 1919 és 1927 között tanított. A bronz dombormű Rajki László szobrászművész alkotása.
Budapest, VIII. ker. Tavaszmező utca 15-17.

Ismertető szöveg: Karácsony Sándor dr. (Földes, 1891. január 10. - Budapest, 1952. február 23.) pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár. A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja.
Ritka eset, hogy egy magyar pedagógus a maga korában országos, sőt nemzetközi hírű legyen. Karácsony Sándor a 20. század harmincas, negyvenes éveiben az ország legismertebb és legnépszerűbb személyiségei közé tartozott. Nemcsak az ifjúság ismerte és szerette a híres professzort, hanem a felnőttek többsége is elismerte. ...
Karácsony Sándor eredetileg - és talán mindenekelőtt - pedagógus volt. Igazi pedagógus, aki mindenáron - sokszor hitelessége árán is - elmondta a maga gondolatait, nagyon sokszor a szimbólumok nyelvén, sokszor megbotránkozást keltve. Mind a pedagógiában, mind a filozófiában, mind a pszichológiai tudományokban megelőzte korát. Olyan tudományoknak lett megteremtője, szervezője, melyek korunkban kezdenek kibontakozni. ...
Megtanította, hogy önmagában az ember - ... nem is ember. Örömünk, boldogságunk, jólétünk forrása a másik ember. Csak ketten alkotunk egyet, mert az egyik minden vonatkozásban függ a másiktól. Ebben benne foglaltatik, hogy a diák is ember, mindegyik egy másik ember, akihez a pedagógusnak úgy kell viszonyulnia, hogy megértsék, kiegészítsék egymást. (Forrás: Wikipédia)