Képaláírás: Faház

Ismertető szöveg: Sokan Farkasfát az Őrség részének tekintik, ami földrajzilag és jellegét tekintve igaz is. Neve azonban nem szerepel a gyepű őrzésére rendelt és kiváltságokkal ellátott községek között, szervezetileg tehát nem tartozik az őrvidékhez. Környezete a régmúlt időkben is lakott volt, tanúi ennek a déli határában levő halmok, amelyeket az emberek Török-dombként emlegetnek. Keletkezésük azonban jóval korábbi időkre tehető, talán még a római kornál is régebbiek. Jelenlegi alapismereteink szerint a települést a szentgotthárdi ciszterci apátság alapította az 1200-as években. A kis majorság feladata az apátság déli területeinek művelhetővé tétele és vigyázása volt. Nevét a Farkas nevű majorgazdától nyerte. Mások szerint az itt tanyázó farkasokról nevezték Farkasfalvának. A kis majorból virágzó település lett. Amikor először történik említés róla, 1350-ben már bírója van. Ekkor egy földesúri per kapcsán kap idézést Finta bíró és Gergelyi János. Zsigmond 1391. december 19-én kelt adománylevelében a Széchy családnak adományozta az apátság kegyúri jogát, ami a jobbágyok terheinek növekedésével járt. Mindezek ellenére a falu tovább gyarapodott. 1548-ban már Alsó és Felső-Farkasfa néven említik. A rajta áthaladó Kanizsa - Fürtesfeldi útvonalon harmincadvámot szedtek (a mai híd környékén.) A felduzzasztott patakon két kőre járó malom épült. A portyázó török lovasok idáig is elszáguldoztak, ennek következtében 1583-ban Alsó-Farkasfa teljesen elhagyott hely. A háborús időkben a falu jobbágyai közül többen katonáskodtak a gotthárdi várban. 1599-ben Mogyorósi János és Lukács Mihály. Szentgotthárdi János vezetésével 1646-ban a malom gátjától nem messze árkot ástak a falu védelmében a török lovasok ellen. Érdekessége a dolognak, hogy ekkor már több, mint két évtizede hódoltatták és török ura is volt. Kétfelé fizetett adót. Az 1664-es szentgotthárdi csata után a visszavonuló török fosztogatott és gyújtogatott. A helyreállítás nagy terheket rótt a maradókra, így aztán volt, aki megpróbált megszökni előle. Így tett Varga Tót István 1686-ban, akiért elfogása után ismerőseinek kellett kezességet vállalni. A Thököly-felkelés idején újból megjelentek a török segítőcsapatok, majd a Rákóczi szabadságharc idején sanyargatták a falut a kurucok és a labancok is. Az első népszámláláskor 1785-ben 385 személyt írtak össze a faluban, igaz, közben visszatértek a ciszterciek. Lassan magához tért az ekkor Farkerstorffnak nevezett település, amelyet a történelem viharai már nem tépáztak meg annyira, mint korábban. Még a Rákosi-korszak szomorú eseményéről kell megemlékeznünk. A farkasfai összesküvés néven megrendezett ÁVH-s perben több farkasfait is halálra vagy többéves börtönbüntetésre ítéltek. (1951-53 között) A községet 1970-ben közigazgatásilag Szentgotthárdhoz csatolták. Ma jeles egyesületei közé tartoznak: az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az évtizedek óta a megyei II. osztályú bajnokságban szereplő labdarúgó csapat. (Forrás: farkasfa.net3.hu)