Ismertető szöveg: Az éti csiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjéhez, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjához tartozó faj. Őshonos a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok. Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban. Az éti csiga nem szerepel Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Az Európai Unió egyik természetvédelmi iratában ez a faj is benne van. Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon tenyésztik. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éti csiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 × 7,2 mm. (Forrás: Wikipédia)

Magyarország területén jelenleg 26 meztelencsiga faj él és ebből 10 faj kertészeti károsító lehet. Nedvességkedvelő állatok. Hímnősek, tehát minden egyed képes a tojásrakásra. A hasukon nyálelválasztó mirigyek vannak, és a mirigyek által kiválasztott nyálkaszalagon haladnak előre. Érzékszerveik viszonylag fejletlenek, de a fényviszonyok változására érzékenyen reagálnak, fénykerülő állatok. A fej hasoldali részén erős rágó szájszervük van, mellyel széles rágásnyomot hagynak. Elsősorban a nedvdús terményeket kedvelik (burgonya, répa, káposzta, tök, eper), de más zöldségeket és gyümölcsöket is megrágnak, sőt a cukrot és a húst is megeszik. (Forrás: kertbaratbolt.hu)