Képaláírás: Szent Gellért hittérítő, az első magyar vértanú szobra központi alakja a Gellért-hegy oldalán álló félköríves, árkádos építménynek. A kompozíció főalakja, Szent Gellért püspök, jobbjában keresztet emel az ég felé, a mellékalak a pogány magyar vitéz. Az 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobor Jankovits Gyula, a pogány vitéz Gárdos Aladár szobrász alkotása. A hegy oldalán álló együttest Francsek Imre építészt tervezte. Szent Gellért szobra egyike a Ferenc József király által adományozott 10 szobornak. Az eredetileg 3 méteres magasságúra tervezett szobor nagyságát azért növelték, hogy jobban érvényesüljön a Duna partján, a Szent Gellértről elnevezett Gellért-hegyen, és ne vesszen el a hegy tömegében.

Ismertető szöveg: A szobor a Gellért-hegy oldalában, az Erzsébet-híd budai oldalán található. Az 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobor Jankovits Gyula, a pogány vitéz Gárdos Aladár szobrász alkotása. A hegy oldalán álló együttest Francsek Imre építészt tervezte. Szent Gellért szobra egyike a Ferenc József király által adományozott 10 szobornak. Az eredetileg 3 méteres magasságúra tervezett szobor nagyságát azért növelték, hogy jobban érvényesüljön a Duna partján, a Szent Gellértről elnevezett Gellért-hegyen, és ne vesszen el a hegy tömegében. A velencei származású Gellért püspök a legenda szerint Szent István király fiának, Imre hercegnek volt a tanítója. Történelmi kutatások ezt nem erősítik meg, az viszont biztosnak tűnik, hogy jól ismerték egymást. A kereszténységet hirdető Gellért halálát a pogány csőcselék okozta, akik elfogták, és szöges hordóban (vagy kétkerekű taligán) legurították a Kelenhegy - mai neve: Gellért hegy - szikláiról.