Képaláírás: "Két szomszédvár" cz. éposz illusztrácziója, az "Aurora" 1832-iki évfolyamában.

Ismertető szöveg: "Két szomszédvár" illusztrácziója az éposz IV. éneké- nek utolsó jelenetét tünteti föl. Sámson Tihamér, az általa megöli öreg Káldor fegyverzetét magára öltvén, a Káldorok várába megy, a hol Enikő apját várja. A zárt sisaku Tihamért Enikő atyjának hiszi és reáborulva csókolja. Midőn azonban Tihamér felüti sisakrostélyát, Enikő megismeri atyjának gyilkosát és rémületében összerogy. "A sisakot felütötte fején. Elhagyva rogyott meg Szép Enikő e látványon: képtelen ijedség, Rémület és, mely, mint villám futa által idegjein, A szörnyű csalatás, megtörték teste hatalmát, Megrendült keze a poharat nem bírva kiejté."