Képaláírás: A régi brassói városháza a Főtér közepén

Ismertető szöveg: Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Burzenland, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia, vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Romániában. 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr. ... Nevének eredete vitatott. Egyesek a bolgár Brasov személynévből képzett családnévből, mások a bolgár török boro-sug (= szürke víz) szavakból származtatják. A magyar és a román név eszerint a bolgárból való. Német neve Kronstadt, valamint a latin Corona a város ősi címerében látható fatörzsön nyugvó nyitott koronára utal.

A régi brassói városháza a Főtér közepén áll. Ma a Brassó megyei Történeti Múzeum fő kiállítóhelye. A városháza gótikus eredetű, 1420-ban említik először, a 18. században barokkizálták. Egykor minden oldalról árkádok vették körül és a földszintjén üzletek helyezkedtek el. A harangütéssel a 19. században a város területén észlelt tűzesetekre hívták föl a figyelmet. A szabályos időközökben ismétlődő egy harangütés Óbrassót (Altstadt), kettő Bolonyát, három Bolgárszeget, négy a Belvárost jelentette. A mai toronysisak alsó részét 1776-ban készítették, ám ezt a mai szerényebb csúcsozat helyett egészen 1909-1910-ben egy hagyma alakú barokk bádogosmunka díszítette. Előtte állt a város két díszkútja, 1814 és 1892 között. A mai kút az egykoriak mása, 1987-1988-ban épült. Körülötte készítették el a városban az első köztéri kőburkolatot, 1737-ben. (Forrás: Wikipédia)