Ismertető szöveg: Révész Béla író, újságíró. Az inasévek után Esztergomban és Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait. 1905-ben megismerkedett Adyval, akinek ezután baráti köréhez tartozott, és bátran vállalta a forradalmár költő lírájának népszerűsítését. 1906-tól a Népszava munkatársa, 1907-08-ban a Népszava Olvasótárának szerkesztője. Emellett Zigány Árpáddal szerkesztette a Renaissance című folyóiratot. 1908-tól a Nyugat munkatársa. 1912-ben Bárdos Artúrral megalapította az Új Színpadot. 1919-ben az Új Idők főmunkatársa volt. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja, majd leverése után Bécsbe emigrált. 1922-ben hazatért, a Népszava szerkesztője lett, 1925-ben betegsége miatt megvált a szerkesztői munkától. 1931-ben Baumgarten-díjat kapott. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, internáló táborban halt meg. Novelláiban a társadalom kitaszítottjait, beteg, megnyomorított alakokat ábrázol. Jelentős az Ady-hagyaték ápolásával kapcsolatos működése. (Forrás: Wikipédia)