Ismertető szöveg: A Conti-kápolna Budapesten Kőbánya egyik ismert barokk műemléke. A XVIII. században kolerajárvány pusztított Kőbányán is. Az olasz származású Conti Antal Lipót kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina megmenekült a járvány elől. Ennek emlékére építtették 1739 és 1740 között a kápolnát a segítő Szűz Mária tiszteletére. A belseje II. József 1786-ban egy rendelettel le akarta bontatni a többi fogadalmi kápolnával együtt, azonban a család összeköttetései révén ez mégsem történt meg. 1802-től ismét használatba vették a hívők. Itt alakult ki a kerület korabeli városközpontja. 1881 és 1899 között a kőbányai plébánia templomaként működött. 1938-ban a kápolnát felújították, de a II. világháborúban hatalmas károkat szenvedett. A mai műemlék épületet 1947-ben állították helyre. A barokk stílusú kápolna egy kaputoronnyal rendelkezik, melyen négyszögletes kősisak található. Szentélye kelet felé néz. Az épület és a tető érintkezési vonalában egy gazdagon díszített párkány húzódik. 1988-ig, a torony leomlásáig itt állt egy talapzaton Joachim és Szent Anna kőszobra. A homlokzaton Mária-monogramos rokokó címerpajzs látható. Belül gazdagon aranyozott csavart oszlopos oltárral rendelkezik. Az oltárkép az innsbruck-i Madonna másolata. A szobrokat mind Conti Antal készítette. Jelenleg a Rózsák terei görög katolikus Egyházközséghez tartozik, épülete pedig nemzetközi kulturális védelem alatt áll. A kápolna előtt egy bádogkorpuszos fa feszület áll, melyet 1879-ben állítottak. (Forrás: Wikipédia)