Ismertető szöveg: A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. Jézus a jeruzsálemi Golgotán, a Koponyák hegyén, keresztre feszítve adta életét helyettesítő áldozatul. A 4. századtól a keresztények dicsőségének a jele. A gótika koráig csak ékkövekkel, vagy növényi motívumokkal díszítik, a test nem kerül fel rá. A gótika ábrázolja először a kereszten a megfeszített Krisztust. Ezután nevezik a korpusszal ellátott keresztet feszületnek is. Ma is a kereszténység legelterjedtebb jelképe. Feszületet helyeznek el a katolikus, ortodox és evangélikus templomok oltárán, vagy közvetlen közelében. Feszületet visznek a katolikus liturgia szerint a körmenet élén és a püspökök előtt. Kereszt van a katolikus és az ortodox templomok, valamint a legtöbb evangélikus templom tornyán is. Számos sírkő kereszt formájú.
A magyar szóhasználat megkülönbözteti a keresztet és a feszületet: a kereszt a korpusz (latin corpus = test) nélküli geometriai forma, a feszület a megfeszített Krisztus testét is hordozó kereszt. (Forrás: Wikipédia)