Ismertető szöveg: A 14-15. század fordulóján jött létre Nemesdömölk település elődje, amit Kis- vagy Felsődömölkként említenek. Végleges nevét a 18. században kapta Nemesdömölk, ami lakosainak társadalmi helyzetére utalt (nemes). Az 1681. évi soproni országgyűlés Nemesdömölköt artikuláris helyként jelölte meg, ahol az evangélikusok templomot építhettek. Ekkor lett a település a Kemenesaljai Evangélikus Egyházkerület központja. A templom építéséhez 1738-ban kezdtek hozzá, nem éppen ideális körülmények között. Az épület mai helyén bűzös pocsolya volt. Az evangélikus egyházközösség templomát 1744-ben advent második vasárnapján szentelték fel, ekkor Myskei Ádám volt a lelkész.
A templom úgynevezett keletelt templom, vagyis a földszinten ülő hívők kelet felé Jézus születésének és munkálkodásának helye felé néznek. Az épület alatt található kriptában temették el a gyülekezet patrónusai mellé a nemesdömölki lelkészeket is. 1761-ben kis-karzatot építettek, majd egy évre rá elkészült az orgona is. II. József rendeletével lehetővé tette a protestáns templomokra történő toronyépítést. A dömölki hívők éltek a lehetőséggel és 1796-ban megépítették a tornyot kettős kereszttel. A torony elkészülte után 24-évvel a templomhoz boltozatos helyiséget építettek és itt helyezték el a Dunántúli Egyházkerület levéltárát, és könyvtárát. Az épület mai formáját 1897-ben nyerte el. Az átépítés folyamán a régi épületet alapig elbontották, a nagy sírboltot betemették. A régi berendezésből nem maradt más, mint az oltár, a szószék egy része és az orgona. A templom felszentelése Gyurácz Ferenc püspök szolgálatával történt. A parókiát 1965-ben építették, melynek vaskerítése a templomot egykor körülvevő kerítésből származik. (Forrás: celldomolk.hu)