Ismertető szöveg: A vár első fogadalmi emléke az 1691. évi nagy pestisjárványt követően, 1706-ban létesült. Ezt azonban négy év múlva lebontották, mivel a járványtól rettegő budai polgárok nagyobb fogadalmi oszlopot kívántak állítani.
Az új emlék 1713-ra készült el. Maga az alkotás hatszögletű obeliszk, amelynek talapzatán három dombormű található. Az első a bibliai Dávid király könyörgését ábrázolja bűnei bocsánatáért és a pestis elmúlásáért. ...
A templom felőli dombormű a Budán pusztító döghalál borzalmait eleveníti meg. ...
A harmadik relief magának a Szentháromság-emléknek az építését mutatja be. ...
A talapzaton lévő pajzsokon Magyarország, illetve Buda címere látható. A harmadik pajzsról még a XIX. században levésték a császári sast, helyére 1967-ben a restaurálást megörökítő szöveg került. Valamennyi dombormű és címer Hörger Antal munkája.
A talapzat alsó, körbefutó párkányán Szent Rókus, Nepomuki Szent János, Szent Kristóf, Szent Ágoston, Szent József és Szent Sebestyén alakja áll. A fölöttük húzódó újabb párkány kiugrójára Szűz Mária, Keresztelő Szent János és Xavéri Szent Ferenc szobrát helyezték. A szenteket Ungleich Fülöp mintázta. Az obeliszk magasba nyúló törzsét angyalfejek díszítik.
Legfelül a Szentháromság szoborcsoportja látható. Az Atya és a Fiú, kezében kereszttel, felettük aranysugarak között, galamb képében a Szentlélek alakja zárja le a monumentális kompozíciót. Sérülések miatt a szobrokat újrafaragták, az eredetieket a Kiscelli Múzeumban őrzik.
Leírás : Prohászka László: Budavári szoborkalauza nyomán. (Forrás: szoborlap.hu)