Ismertető szöveg: Győr legősibb részén, a Káptalandombon, a Püspöki palota oldalánál, az Aradi Vértanúk útján, az Apor Vilmos püspök tere felé néz a Boldogasszonykő, Szervátiusz Tibor, kolozsvári magyar szobrászművész 2000-ben készült, márvány alkotása.
A Magyar Millenniumnak emléket állító műemléken a következő felirat olvasható: "Mária, magyarok nagyasszonya, segítsd meg magyar népedet".
A a győri szobor fő tömbjén Mária áll, a karján a kisdeddel és az előtte térdeplő Szent István király feje fölé tartja jobb kezét. Fölöttük Jézus a feszületen látható. A márványtömböt két oldalról egy-egy csodaszarvast ábrázoló kő szegélyezi.(városom.hu Győr)
Szervátiusz Tibor méreteiben imponáló győri "Boldogasszony-köve" a felajánlás-legenda hagyományos jelenetét dolgozza fel. A Székesegyház bronzkapujával szemben helyezkedik el a három részből összeállított fehér carrarai márvány emlékmű. A középső, legnagyobb tömbbe lapos dombormű formájában mélyítette az erdélyi fafaragások stílusjegyeit követő, tömör kifejezésre törekvő művész a Hartvik-legenda szerkesztményében olvasható eseményt. A halálra készülődő, megtört István az "Ég Királynőjé"-nek ajánlotta fel "életművét", e szavakkal: "a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a Te oltalmadra bízom /-/lelkemet a Te kezedbe ajánlom".
A Hold sarlóján álló, gyermekét baljában tartó Mária, fején már az "elfogadott" koronával, tekint a meghajló királyra. Jobbját áldón emeli az abroncskoronás fej fölé. Mária alakját mandorla - lángnyelvekkel csipkézett dicsfény - övezi. A háttér román stílű oszlopokon nyugvó boltívvel lezárt. Peremén felirat: "Mária, magyarok Nagyasszonya, segítsd meg népedet". Az oszlopfőn a "Magyar Millennium 2000" felirat olvasható. A reliefet testes görög keresztre feszített aszkétikus, középkorias Krisztus-ábrázolás koronázza.
A szakralitást kiemelő boltozatos kő két szárnyán a szkíta aranyszarvasok lapos, vésett vonalakkal részletezett átirata tölti meg a trapezoid hasábok felületét. Itt található kis "övveretekbe" foglalva az évezred határait jelző két évszám. Szervátiusz e jelentős műve elsőként a balladai sűrítésű, számos grafikai elemet alkalmazó domborművet hordozó kőtömbök formájával és tömegével hat. A vonalak lendülete, az egyszerű formák játéka, expresszivitása s a hordozott gondolat csak a közelebbi ismerkedés nyomán bomlik ki, fejti ki hatását. (Gyurkóné Edit)
(Forrás: szoborlap.hu)