Képaláírás: A polgármester szép, fiatal leánya kiterjesztett kezekkel, átszellemült arccal ment a varázssíp után

Ismertető szöveg: "A monda nagyon egyszerű, a nép képzelődése nem igen erőltette meg magát kiszínezesében. Valamikor a XII. vagy XIII. században a patkányok rettenetesen elszaporodtak Hamelnben, - a hannoveri királyságban, a Hamel pataknak a Weaerbe ömlésénél fekvő kis északnémet városkában. Egy bűbájos, jókora díjért, vállalkozott, hogy mind elűzi a patkányokat, ha egész légió is, az utolsóig. Szerződést kötött a város atyáival, kik neki a kikötött dijt megígérték. Akkor megállt a piaczon, a város háza előtt, fújni kezdette varazs-sípját s addig fújta, addig fújta, mig valamennyi patkány a mi csak a házakban, pinczében, kamrában, palotán, meg a csatornákon is volt, mind fölkerekedett s oda gyűlt a piaczra, a sípoló ember köré. Tele volt a piacz patkánynyal s a lakosok ablakból, erkélyről, padlás-lyukból és házfedélről csak úgy néztek elszörnyülködve. A patkányűző pedig csak megindult, folyvást fújva varázs-dalát a kis sípon, s ment, utczáról utczára a Wezer fele: s a patkánysereg, a varázs-síp által csalva, utána mind, utczáról utczára, a Wezer felé. Mikor már az ember övig volt a vízben s a sok patkány utána, - az ember kikapaszkodott, a sok ezer patkány pedig mind beleveszett a vízbe: egyetlen egy sem menekült meg...." (FORRÁS: http://epa.oszk.hu/00000/00030/01452/pdf/01452.pdf)