Normál kép: 1882_Page_365_a.jpg   Méret: 770x929 Színmélység: 24bit Felbontás: 400dpi
Nagy kép: 1882_Page_365_a_nagykep.jpg   Méret: 2087x2518 Színmélység: 24bit Felbontás: 400dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Almásy Pál.

Ismertető szöveg: Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Pál politikus, az 1848-49-es szabadságharcban a képviselőház alelnöke, az 1860-as években a magyarországi függetlenségi szervezkedések egyik vezetője. Jogi tanulmányok után 1838-ban tett ügyvédi vizsgát. 1844-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye követeként részt vett a rendi országgyűlésen, majd 1844 és 1847 között a vármegye alispánja volt. 1848 tavaszán Gyöngyös képviselője lett az országgyűlésben. Áprilisban az első népképviseleti országgyűlés alelnökévé választották. Schlik tábornok 1848 végi támadásakor Heves és Külső-Szolnok vármegye kormánybiztosa volt, majd az országgyűlés Debrecenbe költözésekor ismét visszatért hivatalába. Pázmándy Dénes, az országgyűlés elnöke nem követte az országgyűlést Debrecenbe, ezért Almásy Pál itt az országgyűlés elnökeként tevékenykedett. Ő hirdette ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot és ő volt - báró Perényi Zsigmond felsőházi másodelnök és Szacsvay Imre képviselőházi jegyző mellett - az okmány egyik aláírója is. A szabadságharc leverése után emigrálni kényszerült, és Párizsban telepedett le. 1851-ben a pesti haditörvényszék távollétében halálra ítélte és jelképesen az ítéletet végre is hajtották. Szoros kapcsolatot tartott fenn az emigráció több tagjával, így például Klapka Györggyel, Teleki Lászlóval, Puky Miklóssal és Horváth Mihállyal, Kossuth Lajossal azonban nem, mert elítélte egyszemélyi vezetési stílusát. 1859-ben hazatért, de továbbra is kapcsolatban maradt Klapka Györggyel. Az 1861-es választásokon nem jelöltette magát, de aktívan politizált a Határozati Párt mellett. Nedeczky Istvánnal és Beniczky Lajossal szervezkedésbe kezdett Magyarország függetlenségének helyreállítására, amit a 48-as törvények alapján képzeltek el. Csak 1918-ban vált ismertté, hogy a szervezkedés egyik résztvevője, Asbóth Lajos az osztrák rendőrség besúgója volt. 1864-ben Almásyt letartóztatták, és 1865 januárjában 20 év várbörtönre ítélték. 1867 februárjában kegyelemmel szabadult. Ezután haláláig visszavonultan élt. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page