Képaláírás: Greguss Ágost.
Ellinger fényképe után.

Ismertető szöveg: Greguss Ágost író, esztéta, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1863, ig. 1882). Greguss Mihály fia, Greguss Gyula fizikus bátyja. Eperjesen és Rozsnyón végzett tanulmányokat, majd fél évig a bécsi egyetemen orvostudományt, végül több német egyetemen, 1845-46-ban Halléban bölcsészetet tanult. 1846-49-ben gimnáziumi tanár Szarvason. Versei és cikkei 1844-től kezdve jelentek meg a folyóiratokban. Futár c. röpiratában (Szarvas, 1847) Petőfi költészetét megtámadta. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. Világos után egy ideig bujdosott, álnév alatt nevelősködött, majd elfogták és 10 hónapi fogságot szenvedett Nagyváradon. Toldy Ferenc közbenjárására 1852-60 között a Pesti Napló belső munkatársa, 1855-től (Hunfalvy Jánossal) a Család Könyve c. folyóirat, 1862-63-ban az Ország c. lap szerkesztője. A materializmus hatásáról (Pest, 1859) c. akadémiai székfoglalójában az idealizmus mellett szállt síkra. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja és titkára, 1879-től alelnöke. 1870-től szerkesztette a társaság Évlapjait. 1865-70 között az országgyűlési naplók szerkesztője. 1870-től haláláig a pesti egyetemen az esztétika tanára. Sokoldalú munkásságával részben a szépirodalom, de főleg az irodalmi kritika terén, bírálataival, esztétikai tanulmányaival kiemelkedő szerepet vitt kora irodalmában. Első jelentős rendszerezője a magyar esztétikai tudománynak. Külföldi szerzők - köztük Shakespeare - munkáiból sokat fordított magyarra. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)