Normál kép: 1892_Oldal_041_a.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1892_Oldal_041_a_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Napoelon császár visszavonulása Moszkvából.

Ismertető szöveg: Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér, politikus. 1799-1804-ig Első Konzul, 1804-1814/15-ig I. Napóleon néven a franciák császára, az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A világtörténelemben a leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezér, a hadvezetés máig élő ikonja. Eszméje Nagy Sándorét váltotta, aki Napóleon után a leghíresebb hadvezér még ma is a világon. Emellé mind a mai napig a leghíresebb francia, ugyanakkor leghíresebb korzikai is. A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak, gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. Hogy soha ne térhessen vissza, a nagyhatalmak az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetre száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt. (Forrás: Wikipédia)



A borogyinói csata (1812. szeptember 7.; az Oroszországban használt Julián naptár szerint augusztus 26.) a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt. Több mint 250 000 katona vett részt benne. A csatát az I. Napóleon francia császár irányítása alatt álló francia-olasz-német-lengyel hadsereg (Grande Armée) és a Mihail Kutuzov vezette orosz hadsereg vívta Borogyino falunál, Mozsajszk város közelében. A csatában mindkét fél taktikai hibákat követett el, és az oroszokat csak stratégiai megfontolások kényszerítették a visszavonulásra. Az oroszok visszavonulása megnyitotta az utat a franciák előtt Moszkva felé, és szeptember 14-én el is foglalták. Kutuzov hadserege ugyanakkor talpon maradt. A véres és eldöntetlen csatával, és Moszkva felégetésével, illetve a békeszerződés fel nem ajánlásával Napóleont lassan visszavonulásra kényszerítették az oroszok, ami a tél beálltával végzetes meneküléssé vált. Tehát a csatát egy fordulópontnak is tekinthetjük, mert innentől kezdve a francia hadsereg csak nagyon csekély eredményeket könyvelhetett el. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page