Képaláírás: Andrássy Manó gróf.

Ismertető szöveg: Gróf Andrássy Manó nevét (még egy "s"-el írta Andrásy Manó) autodidakta festőművész, karikaturista, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, id. Andrássy Gyula gróf testvére, a betléri ág megalapítója. Már fiatal korában az egyetem elvégzése után bejárta Nyugat-Európát és Észak-Afrikát. Részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, majd ennek bukása után külföldre kellett menekülnie. Ez időben beutazta Kínát és Indiát. A kiegyezés után visszatért Magyarországra, a Sajó-menti vasművek, a vasércbányászat és a kohászat fejlesztésével foglalkozott. Tanulmányainak elvégzése után Torna vármegyét képviselte az országgyűlésen, majd 1848-ban a megye főispánja lett. Részt vett a szabadságharcban is, részese volt a győztes pákozdi csatának. Az 1848-49. évi szabadságharc után emigránsként bejárta a Keletet. Kínai és indiai utazásairól készített rajzait díszes kötetben jelentette meg, amelynek alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Hazatérése után a Tisza szabályozása körül szerzett nagy érdemeket, majd Gömör vármegye, valamint Zemplén vármegye főispánja lett. 1881-től haláláig, mint a rozsnyói kerület képviselője vehetett részt az Országgyűlés munkájában, a Szabadelvű Párt színeiben. Mint szónok nem volt kiváló, de talpraesett tárgyi megjegyzései a pénzügyi bizottságban nagy súlyt biztosították szavainak. Különösen a bányászat és kohászat terén volt elsőrendű tekintély. 1890-ben ő indítványozta a prímási szék Budapestre történő áthelyezését. (Forrás: Wikipédia)