Képaláírás: Kisfaludy Károly emlékszobra Győrött
Mátray Lajos szoborműve

Ismertető szöveg: "Vasárnap, okt. 2-ikán megy végbe Győrben, a költő szülőmegyéjének székvárosában a Kisfaludy-szobor leleplezése. Az akadémia, a Kisfaludy-társaság küldöttekkel fogják magokat képviseltetni a magyar irodalom ez ünnepén. 1888-ban múlt száz éve a költő születésének, s így a szobor leleplezése elkésett arról az év­ fordulóról, ámde e késedelem sem a lelkesen működő szoborbizottság hibája, sem a nagy közönségé, mely hazafias készséggel tette le filléreit e czélra, de a föladat nagysága s a megoldásával járó nehézségek hiúsították meg azt az eredeti tervet, hogy a szobor a költő születésének századik évfordulóján fölállítható legyen. [...] Mátray Lajos budapesti szobrász-tanár, a Károli Gáspár és Izsó Miklós szobrainak alkotója, vállalkozott e föladatra s miután bemutatta a szobor mintáját, a bizottság meg is kötötte vele a szerződést, tizenötezer forintban számítván föl az összes költségeket. [...] Mátray ekkor már munkához láthatott, s miután úgy a teljes nagyságú agyagmintát, mint a Schlick-gyárban eszközölt bronz-öntvényt a bírálatra fölkért szakértők (Keleti Gusztáv, Alpár Ignácz, Lotz Károly, Stróbl Alajos és Beöthy Zsolt) művészi kivitelű és jól sikerült műnek találták, [...] A Győr-városi színház előtti sétatéren ott áll ma már Kisfaludy Károly szobra. A három méter magas álló alaknak különösen élethűségét dicsérik. A szobrász, Mátray Lajos, az ihlettség pillanatában kívánta feltüntetni a költőt, a mint írni készen jobbjába tollat, baljába papirt ragad. Feje fölemelve, jobb lábával előre lép. A költő diszmagyarban van, vállát prémes mente fedi, ez alatt díszes atilla látszik. A fekete porfirtalapzat négy méter magas s egy kis párkányzaton, meg a friss babérágon kivül czifraság nincs rajta. A melső oszlopközépen látható Kisfaludy Károly neve. A szobor 15,000 forintnyi költségéből még 2000 forint hiányzik, ezt a győriektől szerzik össze, s Győr város közönsége késznek nyilatkozott az emlék állandó gondozására." (Forrás: Vasárnapi Ujság 39. évf. 40. sz. (1892. október 2.))