Ismertető szöveg: A Kossuth Lajos-emlékmű balatonalmádi vöröskőből készült talapzata kb. 15 méter hosszú. A főalak 5 méter magas (Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája), a 4 méter magas mellékalakokat - parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában, fegyverrel - Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták. A szobrot 1952 szeptemberében avatták fel, az 1927-ben, a Horthy-korszakban emelt szobor helyére. A szoborcserére azért került sor, mert a mostani szobor közelebb állt a kommunista ideológiához, amit a munkás-paraszt szövetség és a dolgozó értelmiség összefogása jelent, a mellékalakokban. Az eltávolításra ítélt szoborcsoport Dombóvárra került, ahol ma a szoborparkban látható. (Forrás: Wikipédia)

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. (Forrás: Wikipédia)