Képaláírás: Labriola Teréz, a római egyetemen fölavatott jogtudor. (Dr. juris.)

Ismertető szöveg: Egy jogtudós kisasszony.
Olaszországban a középkor folyamán, különösen pedig a renaissance idején (XV. század) igen sok nő tündöklött a szépművészetek, sőt a tudományok terén is, még pedig olyan alapos készűltséggel, hogy többen az egyetemek tanszékeire is bejutottak. Korunkban a tudós nők már a ritkaságok közé tartoznak Olaszországban. Annál feltünőbb jelenség volt a nyáron az az eset, midőn Rómában a "Sapienza" tanári kara előtt egy Labriola Teréz nevű egészen fiatal leány a jogi tudományokból a szabályszerű formaságok teljes megtartásával, tudori vizsgálatra jelentkezett s a "doktori kalap"-ot július 9-dikén nagy kitüntetéssel meg is kapta.
A derék ifju nő a római egyetem egyik jeles tanárának, Labriola Antalnak leánya, ki mint a szoczializmus tudományos képviselője, egész Olaszországban nagy tiszteletben áll. Labriola Teréz 1874 febr. 17-én született Nápolyban. Kitünő nevelésében igen nagy része volt anyjának, ki egy német nemesi családból származik, s maga is nagy műveltségű nő. A görög és latin nyelvben atyja volt a mestere. Ritka nagy tehetségét már kis gyermekkorában azzal árulta el, hogy olvasni egészen magától tanult meg. Nyolez éves korában már Homerust olvasta német fordításban s oly nagy gyönyörűségét találta benne, hogy még éjjel is maga mellett tartotta kedves könyvét. Valamivel idősebb testvérbátyjával, Ferenezczel együtt annyira kedvelte a görög mythologiát, hogy még játékaik közben is abból merítették szerepeiket. A közös hajlam és irány okozta, hogy bátyja is a jogi pályát végezte, noha egy ízben katonává akarta magát képezni.
A fiatal leány a tudori vizsgálatra kellő tudományos értekezése tárgyául a következő tételt választotta: "A becsület a jogban". Dolgozatát, melyet a vizsgáló bizottság egyhangúlag elfogadott, egy nyilvános vitatkozáson szóbelileg is előadta s benne kifejtett tételeit kitünően védelmezte. Labriola Teréz az első nő, a ki Rómában a tudori rangot megszerezte. Minthogy azonban ez idő szerint hazájában birói vagy ügyvédi állást nem foglalhat el, valószinű, hogy jeles tudományos képzettségét csak irodalmilag fogja értékesíteni. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. január 6.)