Képaláírás: A Niagara télen.
Amerikai fénykép után.

Ismertető szöveg: A ki csak nyáron látta a Niagarát, alig sejti, hogy ez a nagyszerű természeti csoda nyári mezében mily egyszerű, mondhatnók, szegényes ahhoz a páratlan pompához képest, a melyet télen képes kifejteni. ...
"Ne mulaszsza el megnézni télen is a Niagarát, akkor még szebb, mint nyáron." - mondták amerikai barátaim. S a buzdításnak az lett a vége, hogy nem tudtam a csábításnak ellentállni s az 1893-iki rendkívül hideg télen, január végén, mikor a lapok is híresztelték, hogy a Niagara teljes téli pompájában van, fölkerekedtem Albanyból, New-York állam fővárosából, s a világ legsebesebb gyorsvonatával, az "Empire State Express"-el elrepültem a Niagara felé. ...
Ah!... ez a látvány felulmúlja minden képzeletemet! A vizesés egész tömegével most is szakad, omlik úgy, mint nyáron. A leszakadó óriás víztömeget a fagy sem birja megigázni. De lent, a vizesés aljában, félköralakban - mintegy őrt állva - hatalmas jéghegyek csoportosulnak, melyek vakítóan csillognak, ragyognak a reggeli nap fényében. E jéghegyek a Niagara folyton szállongó párájának alkotásai. Mikor az esés vize a magasból lehull, alant megtörik s egy része finom, könnyű párává foszlik szét, melyet a szél minden irányban elkapkod, s a mint az távolabb lecsapódik a partot övező kőomlásokra, azonnal jéggé fagy, s e jég az egész télen át növekszik, rétegről rétegre. A kezdetben vékony jégrétegekből lassanként egész jéghegyek keletkeznek s mondják, hogy a tél végével azok némelyike, az 55 méternyi vízeséssel majdnem egyenlő magasságra nő. Mikor én láttam őket, akkor némelyik már 35-40 méter magas lehetett. Hasonló jégtömegeket, mint télen a Niagaránál, a mérsékelt földövön nem látni sehol egyebütt, csak talán a magas Alpesek glecserein. A szokatlan látvány aztán télen is nagy számú látogatókat vonz a Niagarához, s szép időben csak úgy rajzik a népség e jéghegyeken. A látogatók előtt e jéghegyek közül rendesen az a legnépszerűbb, mely az esés éjszaki oldalán szokott képződni; ugyanaz, melyet mai számunkban közölt képünk is ábrázol. Ezt "Jég-hid"-nak (Ice Bridge) szokták nevezni. Mikor az Ice Bridge már jó magas, oldalába lépcsőt vágnak s azon, a vízeséssel szemközt, felmászhatunk annak egész a szomszédságába. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.)

A Niagara-vízesés (angolul: Niagara Falls, franciául: les Chutes du Niagara) egy hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls, Ontario és Niagara Falls, New York ikervárosok között található, 27 km-re Buffalótól.
Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el.
A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába.
Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m³ zúdul le minden percben magas vízállás esetén, és 110 000 m³ átlagosnál. Ez a legnagyobb vizhozamú vízesés Észak-Amerikában.
A Niagara-vízesés egyszerre csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektronikus ereje miatt. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások között kihívást jelent a gondviselők számára az 1800-as évektől fogva. (Forrás: Wikipédia)