Képaláírás: Korcsolyázás a dobsinai jégbarlangban.
Bellony L. rajza.

Ismertető szöveg: Nyári korcsolyázás a dobsinai jégbarlangban.
Gömörmegye természeti szépségeinek úgy nagyszerűsége, mint különös változatossága által tünik ki. Számos látnivalója között első helyen áll a dobsinai jégbarlang, melyet a világ minden részéből járnak megbámulni. Van ugyan még Európában több kisebb s kevésbbé ismert jégbarlang, ... Azonban mindezeket hasonlítani sem lehet a dobsinaihoz, mely úgy nagyság, mint nagyszerűség tekintetében vaiamennyit felülmulja.
Maga a barlang Dobsina városától a sztraczenai gyönyörű völgyön át kocsin 2 órányira az ellenkező irányban fekvő Poprádtól 4 órányira fekszik. ...Csodás jégalakzatai villamos fény mellett varázshatásúak.
A legutolsó két év lefolyása alatt, nagyobbára a budapesti korcsolyázó­egyesület tagjaiból álló kisebb társaság látogatta a jégbarlangot, hol Halifax buzgó hívei egy-egy egész napot töltöttek el korcsolyázással. Az 1893-ban kirándult első társaságban Rohonczy Gida országgyűlési képviselő is részt vett, míg a tavalyi, l894-ben (aug. 14.) Markó Miklós által rendezett kiránduláson, a budapestieken kívül mintegy húsz porosz tornász is részt vett Delbrück német birodalmi tanácsossal, ki korcsolyáját Poprádon vásárolta, s nejével együtt korcsolyázva, mint fő alakok láthatók mai képünkön, melyet Bellony fiatal festőművész, Than tanár tehetséges tanítványa készített. A számos műkorcsolyázó mellett a főrendező Markó Miklós, az elmaradhatatlan jelző trombitával; jelzéseit tízszeresen visszhangozza az óriási kiterjedésű barlang. Csak az a kár, hogy ez a nyári korcsolyázás, nálunk még újdonság számba megy. Rohonczy Gida és Kubinyi Géza orsz. képviselők akartak ugyan a barlang mellé egy 100 szobás vendéglőt építeni állandó nyári korcsolyázó helyül, de a szép terv hajótörést szenvedett, mert a város a fölajánlott: 100,000 forint vételárt: keveselte.. A dobsinaiak később maguk közt akartak egy részvénytársaságot összetoborzani. Időközben a jégbarlang melletti faépület is leégvén, ezt a város azóta fölépíttette, de a részvénytársaság, kellő tőke hiányában, nem jött létre. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.)