Képaláírás: A várnai csatatér. - Fényképfölvételek után.
Szalay-Baróti «A magyar nemzet története» czimű most megjelenő művéből.

Ismertető szöveg: A várnai csata során 1444. november 10-én Várna mellett az I. Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg vereséget szenvedett a II. Murád szultán által vezetett török seregtől. A csatában I. Ulászló magyar és lengyel király is elesett. Egyes források szerint I. Ulászló nem esett el a csatában. (Forrás: Wikipédia)

Képek a magyar történetből.
A közelgő ezredévi ünnepélyre több magyar történeti munka van készülőben. Történetiróinkat buzgó kiadók segítik munkájokban, hogy a ritka ünnepélyre Magyarország történelmének leirását diszes kiállításban s a megkapóbb jeleneteknek, az első sorokban küzdő nagy férfiaknak s a fenmaradt emlékeknek rajzaival érdekesbítve adhassák a közönség kezébe. Különösen két vállalat keltett méltó figyelmet. Az egyiket több kiváló magyar történettudós irja s az Athenaeum társaság adja ki; ez tíz kötetre van tervezve. A másikat a Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedése adja ki, s Baróti Lajos, e buzgó írónk rendezi sajtó alá s részben ő maga irja, (például az első kötetet, a mely Magyarország történelmét az Árpád-ház kihalásáig adja, egészen ő maga irja nagy gonddal és a legjobb források felhasználásával), részben Szalay Józsefnek, e korán elhunyt jeles történettudósunknak az Akadémiától is kitüntetett művét adja, itt-ott kiegészítve, három kötetben.
A jelen alkalommal a Szalay-Baróti-féle vállalat illusztrácziói közül mutatunk be néhányat, a melyek részben már megjelentek, részben még a mű későbbi folyamában látnak világot. Baróti Lajos ízléssel és műérzékkel válogatta össze ez illusztrácziókat, a melyek száma az egész műben közel hatszázra rúg. Álljanak itt mutatványul a következők:
...
Részletek a várnai csatatérről. Fényképek után, a melyeket Wangenheim báró német alkonzul készített és bocsátott Baróti Lajos rendelkezésére. Az egyik képen jobbra terebélyes fák alatt egy török szent nyugszik, a nép "Pasa babá"-nak nevezi s azt mondja róla, hogy az 1444-iki "nagy háború"-ban esett el. Lehet, hogy azonos Karadsa beglerbéggel, a ki csakugyan e szerencsétlen ütközetben: esett el. A másik képen a szent sírját szemlélhetjük, a melyet egyszerű kőfal kerít. Peez Károly várnai cs. és kir. alkonzul, a kinek közbenjárásával jutott Baróti e fényképekhez, érdekes adatokat közlött e sírról az íróval. Például, hogy a sírnál minden arra járó mohammedán kenyeret, zsírt vagy pénzt áldoz, a szegények ruhájokból vagy övükből tépnek el egy darabkát s azt hagyják ott kegyeletük jeléül ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. márczius 24.)