Képaláírás: A német birodalmi gyülés új palotája a berlini Königsplatzon.
A Brandenburgi-kapu. [oldalról]

Ismertető szöveg: A német birodalmi gyülés palotája.
...A német birodalmi gyülés, melyet 1871-ben alkotott meg-az újonnan alakult német császárság, az összes német államok legfőbb képviselőtestülete, melybe általános és közvetetten szavazás után küldik a képviselőket. E nevezetes testület egész a legújabb időkig egy porczellán gyárból hirtelen átalakított ideiglenes helyen ülésezett. Csak a múlt évben nyitották meg a jelenlegi új helyiséget, mely Berlin főbüszkesége s a palotasorokból álló, "Unter den Linden" nevü utcza és a Brandenburgi-kapu szomszédságában a "Königsplatz"-on épült.
Az új palota, melyet Wallot Pál hírneves építész készített, a német főváros legnagyobb és legszebb épületei közé tartozik, melynek kü-önösen homlokzata hatalmas kupolájával megkapó hatású. Jelentékeny nagy méretei által is. Nem kevesebb, mint 11,638 négyzet méter területet foglal el. Nyugati és keleti homlokzata egyenkint 131.8 méter hosszú, a másik kettő 88.8 méter. Az óriási terület tehát négyszög, két szintén négyszögü udvarral. Az alapépület magassága 26.5 méter, a tornyoké 40 méter. A főhomlokzat a Königsplatzra néz, hat oszlopos diszkapuja előtt a budapesti nemzeti múzeuméhoz hasonló lépcsőzet van, s felette ez a fölirat: "Dem deutschen Volke." De ez csak diszbejárat, rendes körülmények között oldalt járnak be az épületbe.
A hatalmas épület részleteiről, mely tiz egész esztendeig készült s 21 millió márkába került, még a következőket említhetjük föl.
A képviselők rendes bejárata a déli oldalon van, a Brandenburgi-kapu mellett. A nagy lépcsőházból 18 nagy lépcső vezet fel az előcsarnokba, honnan azután különböző lépcsők ágaznak el az egyes helyiségekbe. A feljáratokat és mellékhelyiségeket a német császárok életnagyságu bronzszobrai diszítik. A magas földszinten vannak a legfőbb helyiségek: az ülésterem, a séta-csarnok, az olvasóterem, a birodalmi tanács terme, az elnöki hivatal helyiségei, étkezőtermek. Földszint van a posta, távirda, konyha, ruhatár, a fogadó-szobák, az ujságirók és gyorsirók helyiségei. Felül vannak a könyvtár, tanácskozótermek, irodák. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. április 21.)

A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: "Dem Deutschen Volke", azaz: "A német népnek".
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-római Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét.
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését. ... (Forrás: Wikipédia)