Képaláírás: Attila udvara körében fogadja a hódoló római követséget.
Fénykép után rajzolta Nagy Lázár.
A felvidéki magyar közművelődési egyesület javára rendezett élőkép-előadás szereplői. - Strelisky fényképei után.
Ismertető szöveg: Élőképek a vigadóban.
A jótékonyságnak ez idei fényes ünnepélyei közt is valóságos esemény számba ment az az élőkép-előadás, melyet a múlt hónap utolsó napján a felvidéki magyar közművelődési egyesület javára rendeztek a fővárosi vigadóban. A jótékonyság apostolainak valóban évről-évre újabb leleményre van szükségük, hogy a nagy közönség áldozatkészségét felköltsék és kiaknázzák valamely nemes ügy érdekében. Csak a felvidéki közművelődési egyesület hazafias czélja és a rendezőség fáradhatatlan buzgalma eredményezhette az elért szép sikert. Az ünnepi est rendezőségének élén gróf Csáky Albin és gróf Zichy Jenő állott. Ez a két főúr hozta össze azt a fényes társaságot, mely az élőképek előadására vállalkozott.
Nem csekély dolog egy ilyen művész-estén való részvétel. A résztvevőktől a próbákon és az előadáson sok türelem, színészi és alkalmazkodási képesség kivántatik. A legtöbb közreműködő áldozatot is hozott az emberbaráti czél kedvéért, de e nélkül nem is képzelhető efajta vállalkozás. Főuri és előkelő körökből alakult meg az előadó társaság, melyhez hasonló csak ritka szinpadon szerepelt. Történeti nevű mágnás-családaink tagjai vetélkedve csatlakoztak a vállalkozáshoz, s mi sem mutatja az eszmének közkeletű voltát, hogy annak megvalósításához közreműködésével hozzájárult gróf Széchenyi Imre, a volt berlini nagykövet is, a ki aggkora daczára résztvett az előadásban s oly méltóságteljesen személyesítette Szent Istvánt.
A vigadó nagy termének éjszaki sarkában volt felállítva a kis színpad, hol megelevenedni láttuk a világhistória és hazánk történetének kimagasló nagy alakjait. Szinte káprázatba ejtett e jelenetek ragyogása, színgazdagsága. Mindenik történeti alakot jellemző helyzetében vagy cselekvésében varázsoltak elénk e kis szinpadon.
A történeti jelenetek sorát Attila, a nagy hun király udvara nyitotta meg. Keleti fénynyel berendezett táborában trónol Attila, az isten ostora s mellette pihen szépséges felesége, Ildikó. Körülötte állanak fiai Ellák, Dengezics és Irnák, tovább a hun világ hősei. Eléjük járul a római követség, mely hódolatát jött bemutatni Attilának. A világhódító.büszke egykedvűséggel fogadja a követség hódolatát, mely nem újság előtte, hiszen az ilyesmihez régóta hozzászokott. Az érdekes tableaux szereplői mindannyian lehetőleg korhű jelmezeket és fegyvereket viseltek. A kép szereplői a következők voltak:
Attila: báró Radvánszky Géza, Ildikó: gróf Széchenyi Alexandra, Ellák: gróf Széchenyi László, Dengezics: gr. Apponyi Antal, Irnák: gr. Szapáry Pál, Aätius: Stróbl Alajos, Priscus rhetor: Fekete József, Onegezius: Bánó Zoltán, Virgilius: Asbóth Jenő, Edegon: gr. Zedwitz-Utz, Ammianus Marcellus: Klobusiczky János, Ildikó udvarhölgyei: báró Révay Gyuláné, gróf Lónyay Margit, Kármán Aranka, Attila kisérete: gróf Zichy Manó, gr. Szapáry Péter, gr. Lázár Jenő, gr. Lónyay Menyhért, gr. Széchenyi Bertalan, Lukacsics Béla, gr. Sztáray István.
Mialatt a közönség a kép pompájában gyönyörködött, a zenekar magyar zamatú, régies melódiákat játszott. A zenét Szabados Béla, a jeles fiatal zeneszerző irta. A függöny felgördülte előtt pedig Jászai Mari asszony, a nemzeti szinház kitünő művésznője, magyar ruhába öltözötten szavalta el a képek magyarázó verseit, melyeket Váradi Antal írt.
Alig ocsudott fel a közönség az első kép hatása alul, ismét felgördült a függöny és látható lőn Szent István király, a mint a kereszténység jelvényeit átveszi. A szent királyt koronázási palástban s fején koronával kitünően személyesítette az agg Széchenyi Imre gróf. A szent király környezetét papok és apáczák alkották. E képnek, melynek mását szintén bemutatjuk, a következő szereplői voltak:
Szent István: id. gr. Széchenyi Imre (horpácsi), Gizella királyné: Kramolin Popp Emilia báróné, Imre herczeg: gr. Hunyadi László, püspökök: Rakovszky Ferencz, Stróbl Alajos, kis leány: Klek Valéria, Endre herczeg: gr. Hunyadi József, udvarhölgy: hg. Thurn-Taxis Emilia, tudós: gr. Zedwitz-Utz.
Ez a kép is zajos tetszést keltett s a közönség sehogy sem akart betelni nézésével. Addig nem is szünt meg a taps, míg a függönyt kétszer-háromszor föl nem huzták.
A harmadik képben Könyves Kálmánt láttuk; a nagy királyt abban a jelenetben mutatták be, a mint kimondta a híres itéletét: "Nincs boszorkány!"
Erre következett: "Nagy Lajos király udvara", a melyben ott voltak Toldi Miklós, a nagy nemzeti hős s szívének bálványa, Rozgonyi, Piroska, Arany János Toldijának költői alakjai.
Ezután aMediciek ragyogó udvara elevenedett meg előttünk. Szinte szemkápráztató volt e képben a szereplők fényűzése. Az olasz renaissance-korszak urai és hölgyei pompás ruhákban, művészi jelmezekben léptek elénk.
Az utolsó kép a brit szellemóriást, Shakespearet ábrázolta, a mint halhatatlan költeményeit elszavalta Erzsébet királynő előtt az ámuló udvar környezetében, kápráztató fény és illatár közt, magával ragadva hallgatóit. Ez a kép is kitűnt plasztikai szépségével és korhű jelmezeivel.
A képek között a népszinház művészei és művésznői eljátszották a "Tékozló fiú" czímű némajátékot.
A nézőtér közönsége, melynek soraiban ott láttuk a politika, a művészet és irodalom kitünőségeit, lelkesedéssel fogadta az élőképeket és sokat tapsolt a némajátéknak is. A művész-est hatása oly rendkivüli volt, hogy harmadnapon meg kellett ismételni. A két este jövedelméből kétezer forint tiszta jövedelem maradt a felvidéki közművelődési egyesületnek.
A fényesen sikerült élőképekből Attila udvarát és Szent István királyt s a szereplők közül a Shakespeare "Erzsébet királyné előtt" czímű élőképből báró Szentkereszty Bélánét (Erzsébet királyné), gróf Zichy Paulát és báró Kotz Henriettet (udvarhölgyek) s Rakovszky Ferenczet (Essex); a Könyves Kálmán király idejéből vett jelenetet feltüntető élőképből: Rakovszky Mariannet (Apácza); a Nagy Lajos udvarát feltüntető élőképből: báró Kotz Henriettet (Piroska), és Földváry Mádit (Piroska udvarhölgye), a "Medici Lőrincz udvara" czímű élőképből báró Révay Gyulánét (Medici Lőrincz neje) ábrázolják képeink. A sok érdekes alak közül természetesen csak azokat mutathatjuk be, a kikről eddig a fénykép elkészült, s a kiknek fényképét máig megszerezhettük. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. április 28.)
|