Képaláírás: Szentmarjay Ferencz.

Ismertető szöveg: Szentmarjay Ferenc (1767. - Buda, 1795. május 20.) a magyar jakobinusok egyike. A Vérmezőn kivégezték.
Születési helye és pontos időpontja ismeretlen. Zemplén vármegyében született, ahol apja, Szentmarjay Imre a Barkóczy grófi család jószágigazgatója volt. Iskolai tanulmányait jelesen végezte és azonkívül megtanulta a tót, német és francia nyelvet. Ezután Sáros vármegye írnoka lett, innen hozta fel Orczy László báró, a királyi kamara alelnöke Budára. Itt a szabadkőművesek közé lépett és megismerkedett Montesquieu, Voltaire, Rousseau stb. írásaival. Martinovics Ignác hamar megnyerte a maga eszméinek, társaságában a harmadik igazgató helyére őt jelölte. Az 1794. augusztus 16-át követő éjjel Hajnóczyval, Laczkoviccsal együtt elfogták és Bécsbe vitték. A törvényszéki kihallgatás alkalmával is a forradalmi eszmék hívének mutatta magát. Ítéletében súlyosító körülményül fel van említve, hogy "igen sokakat vezetett a reformátorok társulatába való belépésre". Kivégezték a budai Vérmezőn 1795. május 20-án. (Forrás: Wikipédia)