Ismertető szöveg: Veszprém megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város, a "Királynék városa". (Forrás: Wikipédia)

A veszprémi Tűztorony (korábbi nevén Vigyázótorony) egyike Veszprém jelképeinek és legrégibb épületeinek. A vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Alsó, hengeres része egy, a 13. században (feltehetőleg IV. Béla uralkodása idején) épített vártorony részét képezte. Az épület túlélte a török időket; 1703-ban, amikor I. Lipót császár parancsot adott a magyarországi erődítmények lerombolására, csak azért menekült meg, mert ekkor már - és a későbbiekben folyamatosan - tűzvédelmi célokat szolgált. A torony tetejéről egész Veszprémet szemmel lehetett tartani. Ez igen fontos volt a szeles városban, ahol nagy volt az esélye, hogy egy fellobbanó tűz pillanatok alatt tovaterjedjen. A védelem hatékonyságát később azzal is sikerült fokozni, hogy 1814-ben a Tűztorony szomszédságában épült meg a Fecskendőház, amelyben - mint neve is mutatja - Veszprém tűzoltósága kapott helyet. 1810-ben a tornyot egy földrengés súlyosan megrongálta. Az ezt követő négy évben Tumler Henrik építőmester a felső részt copf stílusban építette újjá. A Tűztorony külseje azóta nem változott számottevően. Csúcsán Magyarország címere kapott helyet, amelyet a szocializmus évtizedeiben a vörös csillag váltott fel; a rendszerváltozás után a címer visszakerült eredeti helyére. A Tűztorony erkélyéről az egész belváros belátható. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza. (Forrás: Wikipédia)