Ismertető szöveg: A homoki pimpó (Potentilla arenaria) a rózsavirágúak rendjébe és a pimpó nemzetségbe tartozik. Vékony szára a földön kúszik. A szárat és leveleket egyaránt selymes szőr borítja. A leveleket öt-hét fordított tojásdad alakú, fűrészes szélű levélke alkotja, melyek viszonylag hosszú nyélen ülnek. A virágok magányosak, sárga színűek, öt tojásdad vagy kerek, enyhén kicsípett csúcsú szirom alkotja őket. Porzói sárgák. Termése aszmag. Homokos, laza talajokon, réteken, gyepeken, utak szélén virágzik márciustól májusig, de előfordul, hogy ősszel ismét szirmot bont. (Forrás: Növényhatározó)

A hangyák (Formicidae) család) közösségalkotó rovarok. A méhek és a darazsak rokonai, ezekkel együtt tartoznak a Hymenoptera rendbe. Több mint 12 000 fajuk ismert, a trópusokon nagyobb változatosságot mutatnak. A társaséletű hártyásszárnyúak rendjébe tartozik. Különleges életmódjuk - szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik - sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Telepeikben (hangyaboly) igen nagy rendszerezettség figyelhető meg; némelyikükben több millió egyed él. Az egyes hangyák lehetnek steril nőstények (dolgozók), termékeny hímek (here) és termékeny nőstények (királynő). Egy telep nagy territóriumot igényelhet. A hangyabolyt egyes kutatók szuperszervezetnek tekintik, mivel egy-egy boly működik egységként (entitásként). Ha az összes hangya tömegét megmérnénk, a szárazföldi állati biomassza kb. 15-25%-át tennék ki. A hangyák majdnem minden szárazföldet benépesítettek, tehát a hangyák a kozmopolita fajok közé tartoznak. (kivéve Antarktisz, Grönland, Izland, Hawaii). (Forrás: Wikipédia)