Normál kép: 1895_Oldal_290_g.jpg   Méret: 519x916 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Petkov Dimitar, Sztambulov barátja.

Ismertető szöveg: Sztambulovot a merénylet alkalmával tudvalevőleg hűséges barátja és munkatársa, Petkov Dimitar kisérte. A gaz gyilkosok Petkovot is súlyosan megsebesítették, a ki különben sem védekezhetett valami erősebben a gyilkos csapások ellen, mert hisz egy keze van, másik kezét ott hagyta az orosz-török háború alkalmával a Sipka-szorosi ütközeteknél. Petkov Dimitar, a szobránje volt elnöke, Szófia volt főpolgármestere, Bulgária volt közlekedési minisztere, jelenleg a "Svoboda" főszerkesztoje, Basköjben (Dobradsa) született egyszerű paraszt szülőktől, s jelenleg 36 éves. Bolgárország felszabadítása után a belügyminisztériumba nyert alkalmazást és midőn egy Sándor fejedelem elleni proklamáczióért 18 havi fogházbüntetést mértek rá, - igyekezett az időt tanulással, önmiveléssel tölteni. Mikor a fogházból kikerült, teljesen a hírlapírásnak szentelte életet. Először a "Nekarissimost"-nál dolgozott és irt politikai czikkeket, novellákat, tárczákat, egy szóval mindent; szerkesztette azután a "Svirka" czímu élczlapot, melyet prózástól-versestől egymaga irt meg. Ez az élczlap nagy hatást tett a népre. Petkovnak pedig óriási népszerűséget szerzett., Dolgozott azután a Karavelov lapjába, a "Tnovszka Konstitutió"-ba, mely lapot csak azért hagyott el, mert Karavelov nagyban kezdett barátkozni a konzervatív elemekkel. Petkov igazi kora azonban akkor kezdődött, mikor Sándor fejedelem elhagyta az országot és Sztambulov mint régens vette át az ügyek vezetését. Megalapította a Sztambulov lapját, a "Neravissima Bulgariat", s mert tudták, hogy Petkov Sztambulov teljes bizalmát birja, e lapnak nemcsak bolgár földön, de a külföldön is nagy tekintélye volt. 1877-ben alapítá a mai félhivatalos lapot, a "Svobodát", melyben alig jelent meg valami nevezetes czikk, mely nem az ő tollából került volna ki. Ugyanezen évben választották meg Szófia képviselőjének, 1888-ban pedig a szobránje alelnökének, a mely állásaiban rendkívüli tevékenységet fejtett ki. [FORRÁS: Vasárnapi Újság http://epa.oszk.hu/00000/00030/02160/pdf/02160.pdf]


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page