Ismertető szöveg: Nyitra Szlovákia negyedik legnagyobb városa, a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja. (Forrás: Wikipédia)

A ma látható székesegyház három építészetileg is elkülöníthető részből áll. Az együttes legkorábban épült része a román rotunda a délkeleti szegletben. Ez valószínűleg nem azonos a legkorábbi Szent Emmerám templommal (kápolnával), amely a 11. század első felében I. István felesége, Gizella patronálásával épült (ezért a bajor Emmerám a védőszentje). A 12. század elején (feltehetően még Könyves Kálmán uralkodása alatt) Nyitra püspökségi rangra emelkedett, vélhetően a rotunda is ezután nyerte el maihoz hasonló formáját. A templomot 1333 és 1355 között bővítették, és rendhagyó módon nem a rotundát nyújtották meg hajóval, hanem attól északra keletelt, gótikus, egyhajós csarnokot építettek. Ez az úgynevezett felső templom. A barokk alsó templom (a felsőtől délre, a rotundától nyugatra) 1621 és 1642 között épült, ezt a belsőben lépcső köti össze a felső templommal a szintkülönbség miatt. Az alsó templom része a székesegyház és a vár képét meghatározó torony. A székesegyházat dél, vagyis az alsó templom felől lehet megközelíteni egy barokk külső lépcsőn, amelyet szentek, legalul Szent Zoerard András és Szent Benedek szobrai szegélyeznek. (Forrás: muemlekem.hu)

A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll Vogerl Márton 1750-ben készült alkotása, a Nagyboldogasszony-szoborcsoport. Az előző évben dúló pestisjárvány elmúltával hálaadásként Esterházy Imre hercegprímás emeltette, ezért az alkotást Fogadalmi pestisoszlop néven is említik. A 11 méter magas szoborcsoport oszlopfőjét Nagyboldogasszony alakja, talapzatának négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik. Restaurálása 2010-ben fejeződött be. (Forrás: Wikipédia)