Ismertető szöveg: Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. (Forrás: Wikipédia)

A másfélszeres életnagyságú bronz szobor fekete svéd gránitlemezekkel burkolt talapzaton áll. Avatása 1938. augusztus 18-án volt. Elhelyezését nagy hírlapi vita előzte meg. Több helyszín is felvetődött, úgy mint a Romkert bástyája, a Városház előtti tér és a Zichy - liget. A szobor kulisszapróbái egyiket sem mutatták megfelelőnek. Végül Marosi Arnold múzeumigazgató javaslatára, a Megyeház tér (ma Szent István tér) mellett döntöttek, ahol ekkor még Kallós Ede huszárszobra állt. A város a Szent István Év emlékeként a szobor bronz, kicsinyített mását, amit szintén Sidló készített, 1939-ben a Kormányzónak ajándékozta. A szobor népszerűségét mutatja, hogy Herenden porcelán példányok készültek belőle. Talapzata az 1970 körüli restauráláskor politikai okokból "István király" feliratot kapott, ezt 1988-ban változtatták vissza az eredeti "Szent István"-ra. (Forrás: szoborlap.hu)

I. (Szent) István király az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket (klánokat) fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. (Forrás: Wikipédia)