Ismertető szöveg: Szentes város Csongrád megyében, a Szentesi kistérségben. (Forrás: Wikipédia)

Szentes főterén 1826-ban felépült a református nagytemplom. 1871 tavaszán az egyház presbitériuma gyűjtést indított a felsőpárti református templom építésére is. Az eredményesen induló gyűjtés elakadt, Futó Zoltán temesvári lelkész élesztette fel a templomépítés ügyét. Előterjesztése nyomán 1909. október 31-én "Kálvin János születésének 400 éves évfordulóján" a presbitérium egyhangúlag kimondta a munkálatok elkezdésének szükségességét. Az építés ügye 1912 elején felgyorsult. Többszöri pályáztatás után a szakértők Dobovszky József István szentesi építész pályamunkáját fogadták el, de javasoltak néhány változtatást is a tervekben. Az építési munkákat Oláh Lajos szentesi építőmester, az egyéb kivitelezést Szatmári Pál szentesi asztalosmester nyerte el. A harangok, a színes ólomüveg ablakok és az úrasztali felszerelés tehetős szentesi családok adományaként került a templomba. A toronyórát a hagyományoknak megfelelően a város ajándékozta az egyháznak. Az orgonát a pécsi Angster József orgonaépítő-mester készítette. A templomszentelés látványos külsőségek mellett 1914. május 24-én ment végbe. A templom külső homlokzata tégla architektúrás, műkő építészeti elemekkel díszített. A négyszög alakú főhajót két oldalhajó egészíti ki, a főtengelyben egy toronnyal, mely a főbejárat bélletes ajtaját foglalja magában. A templomhajót lezáró félkör alakú apszisban helyezték el a faragással díszített szószéket, az úrasztalt és a keresztelőmedencét. A templom külső homlokzatának műkő elemei, a karzat mellvédje és a belső berendezés azonos, a népi díszítőművészetből kiemelt motívumrendszert mutatnak. A századforduló szecessziós építészetét képviseli a megépült felsőpárti református templom Dobovszky József István építész számos középülete mellett. A templom felújítására 1994-ben került sor. (Forrás: szentes.utisugo.hu)