Normál kép: 1895_Oldal_334_b.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Vaszary Kolos herczegprimás a Szent-István­napi körmeneten.

Ismertető szöveg: Augusztus 18-ika és 20-ika eleveníti föl ismét Budapesten a nyár tikkasztó hevében ellankadt életet. A király születésnapjára és a nemzeti ünnepre a város fölpezsdűl. A lóversenyek is meghozzák a magok közönségét. A mulató helyeket, fogadókat, étkező helyiségeket ekkorra szokás kifesteni, fölfrissíteni; a szinházak megnyilnak. A király születés napja a lojalitás ünnepe, melyet minden templom isteni tisztelettel ül meg. A középületeken, a Dunapart kikötőin zászlók lobognak. A Mátyástemplomba a kocsik hosszú sora viszi föl az előkelő világot az isteni tiszteletre. A miniszterek, állami polgári és katonai hatóságok ott gyűlnek össze. Vaszary Kolos herczegprimás, mióta az egyházfejedelmi méltóságot elfoglalta, a kettős ünnepre, mindig félbeszakítja nyaralását. Balaton-Füredről most is feljött Budapestre, mely neki már ép úgy székhelye, mint Esztergom. Ő végezte a király születésnapján tartott hálaadó isteni tiszteletet az idén is. Jelen voltak élükön báró Bánffy miniszterelnökkel Budapesten levő összes miniszterek. Délben a miniszterelnök díszebédet adott, melyre sok előkelőség volt hivatalos, míg a katonai előkelőségek Lobkovitz Rudolf herczeg hadtestparancsnoknál gyűltek össze. A király születésnapjának fényes látványossága a vérmezei tábori mise, melyre az összes helyőrség kivonul, s rengeteg közönség lepi el a mező magas partjait, a budai hegyoldalt, a bástyákat, a pompás serpertin utakat. Az idő nagyon kedvezett a kettős ünnepre, a pár napi barátságtalan idő kiderült, s napfény ragyogott ismét. Szent István ünnepe az ország minden vidékéről most is nagy tömegeket hozott össze a fővárosba. Mikor az olcsó vasúti vonatok indultak erre a napról minden irányból Budapestre, egészen természetes volt, hogy ezrek és ezrek választották ezt a napot Budapest megnézésére. Most azonban ez év minden napján olcsó az utazás, mégis a vidékről érkezők tömege nem fogy. A nemzeti ünnep hagyományos kegyelete most is mozgásba hozza a vidéket, és tanui vagyunk a szép látványnak, mikor az ország fővárosának utczáit, nyilvános helyeit valósággal elárasztja a derék falusi nép. Sőt most még inkább, mint az előtt, kivált az idén, mikor a ki tehette, bizonyos büszke kiváncsisággal akarta megszemlélni a milleniumi ünnep előkészületeit, a rombolásokat, az építkezéseket, a készülő dunai hidakat, a kiállítás épülő palotáit. Budapestnek évről-évre szaporodik a megnézni valója, de azért mindenik hely ostrom alatt volt. A nemzeti muzeum bejáratánál egy csapat szolga csak azzal foglalkozott, hogy a botokat és napernyőket átvegye és visszaszolgáltassa. Ki volt nyitva minden osztály és szorongásig ellepve mindenik. A városliget egész nap nyüzsgött. Ezen a napon csak igazán az ország fővárosa Budapest. És ezen a napon ős Buda is viszszafoglalja régi jogait. Délelőtt Buda a főváros. Pest legtávolabbi külvárosaiból is Budára sietnek. Az utolsó egy-két esztendő alatt nagyot szépült a régi és elmaradt város. A királyi palota építése egészen átalakította. Az óriási bástya falazat, mely részint új feljáróul, részint a királyi lak alapjául szolgál, az elhagyott hegyoldalt megelevenítette, megszépítette s egymás után emelkednek körülte a nyári lakások, fent a várban pedig a paloták. A Krisztina-város egész villa város már. A Mátyás­templom fehér tornya messze ellátszik mindenfelé s mintegy fölhívja a figyelmet az eddig kevésbe vett Budára. Az istvánnapi körmenetre Budavára úgy megtelt, hogy ember ember hátán várta a proczessiót. Maga a körmenet ma nem oly fényes, mint a hatvanas években volt, mikor az arisztokraták is oly nagy számmal vettek részt benne, de a hatalmas tömeg részvéte impozáns. A Budapesten időző méltóságok ma is megjelennek a Szent-Jobb körül: miniszterek, államtitkárok, bíróságok, a különböző hivatalok legfőbb személyei, az egyetemi rektorok, polgármesterek, az országgyűlés tagjai, ragyogó egyenruhájú katonatisztek, feszesen lépdelő hadseregbeli és honvédségi csapatok. Így viszik körűi a Szent-Jobbot a palota kápolnájából a Mátyás­templomba s onnan vissza. A körmenetet Vaszary herczegprimás vezette; a Mátyás-templomban Kereskényi érdi plébános tartotta az egyházi beszédet. Közbe az ágyúk dörögtek a Gellérthegyen s a katonaság sortüzet adott. Messziről jött külföldi, ki ezen a napon látja Budapestet, igazi nemzeti ünnepnek tanuja. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. augusztus 25.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page