Képaláírás: Ballagi Géza.

Ismertető szöveg: "A magyar nemzet története" szerkesztője és írói.
"A magyar nemzet története" czímmel megindult jeles munka, a melyet Szilágyi Sándor szerkeszt és az Athenaeum bocsát közre, kétségtelenül egyik legmaradandóbb emléke lesz az ezredéves multunkat ünneplő szellemi törekvéseknek. Bármily különféle, fontosabbnál fontosabb nyilvánulásait állítsa elénk a magyar genius a műveltségnek minden ágában: első sorban történetiróinkra vár az a nagy feladat, hogy tiszta világításban mutassák be az átélt hosszú idő viszontagságos küzdelmeit a most élő nemzedéknek. Csak akkor ünnepelhetjük valódi lelkesedéssel hazánk megalapításának ezredik évfordulóját, ha megismerjük a letűnt századok történelmét; ha tudjuk, mily vészes hányatásokon kellett nemzetünknek átesnie, hogy államalkotó erejét nemcsak megőrizze, hanem gyarapítsa, szilárdítsa is. Csak akkor fogjuk valódi kegyelettel őseink emlékét ünnepelni, ha lelki szemeink elé állítva látjuk azt a nagy munkát, a melylyel a mai Magyarország alapjait megvetették.
E gondolat ösztönözte a magyar történetirókat az említett nagy mű létesítésére; ez serkentette a derék szerkesztőt, Szilágyi Sándort, hogy kiváló történettudósaink sorából épen azokat nyerje meg vállalatának, a kik egy-egy korral már régebben behatóan foglalkoztak, tehát közreműködésük már eleve biztosíték a tudományos sikerre nézve. Magától értetik, hogy nem minden kiváló történetírónk vesz részt a mű írásában; de a kik részt vesznek, régiek és újabbak, valamennyien nagy buzgalommal végzik feladatukat.
...ez alkalommal történetíróink közül bemutatjuk a nagy szabású mű íróit... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.)

Ballagi Géza (Szarvas, 1851. május 3. - Sárospatak, 1907. június 17.) történész, a jog- és államtudományok tudora, Ballagi Mór fia, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Irodalmi téren 1869-ben lépett fel először a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban, amelynek később segédszerkesztője volt. Több éven át segédszerkesztője volt a Protestáns Tudományos Szemlének és a Protestáns Naptárnak is. Páratlan gyűjteménye volt az 1790-től megjelent magyar politikai röpiratokból és képviselőválasztási nyomtatványokból. Jobbára egyházpolitikai és tanügyi cikkei különböző lapokban és szakfolyóiratokban jelentek meg. 1875-től 1902-ig a sárospataki jogakadémiai tanára volt. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselővé választották (1905-ig volt országgyűlési képviselő). A Magyar Tudományos Akadémia 1888. május 4-én válaszotta levelező, majd 1907-ben rendes tagjai sorába. (Forrás: Wikipédia)